Archívum

A(z) ‘Épités3’ kategória archívuma

Flamand galeone 1593 – Épités3

2010. április 24. szombat 2 hozzászólás

Exkurs: Palánkok ábrázolása a modellen

Arról már beszéltünk, hogy a palánkokat a dörzsfák között azok futásával párhuzamosan vezették. (Az alsó dörzsfa s a gerinc közötti palánkvezetésröl majd a Prince Royal-nál irok.)

Itt most a palánkok és dörzsfák rögzitéséröl akarok beszélni.

A palánkokat ált. – eltekintve egy-két kivételtöl mint pl. fr. gályák – nem szögelték, hanem csapolták. Minden palánk minden bordánál 2 csappal volt felerösitve. A csapok szivós keményfából kissé kúposra voltak faragva. Hosszuk 30-40 cm, átméröjük 3-6 cm.  Az elörefurt lyukakba húzósan lettek belekalapálva. A kiálló részt azután lefaragták vagy legyalulták. Sok esetben a csapokba is kisebb 1-2 cm átméröjü lyukakat fúrtak, s ezekbe is kisebb csapokat vertek. Ezek a kisebb csapok a nagyobb furatok oldalához feszitették a nagyobb csapokat s ezáltal ezek még szorosabban tartottak.1.- Borda, 2.- Palánk, 3.- Vastag csap, 4.- Vékony csap

Abban az esetben, ha a palánkokat szögelték, akkor a szögfejeket is besüllyesztették a palánkokba, s a lyukat fadugókkal zárták le, igy a szögek nem látszottak.

A dörzsfákat sem szögelték, hanem hosszú félgömbfejü, lencsfejü, esetenként laposfejü hoszzú vas csapokkal rögzitették, amik teljesen átmentek az egész hajóoldalon, s a belsö végüket egy vas alátéten elszegecselték – ált. minde 2-ik bordánál. A vas csapok fejei láthatóak voltak! Ezeket a vas csapokat kis szögekkel tudjuk ábrázolni, figyelembevéve, hogy a szögek feje ne legyen 1,5 mm-nél nagyobb.

Felmerül a kérdés: kell e ábrázolni a facsapok fejét, bütüjét? Itt nagyon erösen megoszlanak a vélemények.  Vannak modellépitök, akik egy 1:50-es modellbe szinta az összes csapot berakják, – 8-10000 db.

Holland kétütegsoros modellje

Ezt én enyhén szólva túlzásnak tartom. Annál is inkább, mivel az oldalpalánkok is kalfater-olva, azaz kátrányos kóccal tömitve voltak a palánkközök, akkor ezek szerint a logika szerint azokat is kellene ábrázolni. Nem is beszélve arról, hogy a hajóoldalak a vizvonal felett vagy kátrányozva vagy festve voltak, a vizvonal alatt meg festve, igy nem is látszottak a bütük, s igy egy igazi hajó soha nem nézett úgy ki, mint ez a modell. Még csunyábbnak találom azokat a modelleket, ahol a sötéttebb palánkok világos csapokkal vannak ellátva, a világosabbak meg sötéttel. De hát ez egyéni izlés kérdése.

Más a helyzet a fedélzeti palánkoknál. A fedélzeti palánkok legtöbbször világos fából készültek, legtöbbször északi fenyöböl. Az persze nyilvánvaló, hogy ezek idövel besötétedtek – a sok habkövel való sikálás ellenére – igy megint eljutunk egy vitatémához. Pl. a Bubu Victoryjának a fedélzetei meglehetösen jó ábrázolják az elöregedett, kissé elkoszolódott deszkákat, ahogy az igazi Victoryn ma kinézhetnek. A modellek fedélzeti palánkjaihoz használhatunk fenyöt, jávort, világos körtét, meg a dobozokban legtöbbször szállitott olcsó sárgás tanganyikát meg ramint, de vélemyényem szerint sötét diót meg mahagónit sosem.

A palánkok közeit itt is kátrányos kóccal tömitették, ez a Kalfaterung. A kócot egy lapos szerszámmal verték a palánkok közé.  Az oldalpalánkoknál a fennt emlitett okokból nem látszanak. De a fedélzetieknél igen.

Módszerek:

  • – Egyszerübb modelleknél ceruzával, sötétbarna vagy fekete tussal felrajzolni
  • – 10-12 palánkot lapjával egymásra szoritani, s az élfelületet befesteni
  • – az egyes palánkok éleit fekete filztollal egyenként szinezi ( körülményesnek látszik, de gyorsan megy)
  • a palánléceket éllel egy 0,2-03 mm vastag fekete fotókartonra ragasztani s száradás után a fotókarton kiálló részeit levágni s lecsiszolni

A facsapok ábrázolásásának módszerei a  fedélzeti palánkoknál:

  • A legegyszerübb: Rotring csötollal “pöttyöket” nyomni a lécekre. Száradás után feltétlenül lakkozni.
  • Lyukakat fúrni – zsákfurat! – feket gyertyaviaszt belecsöpögtetni s a felesleget levakarni, ez fáradságos és ronda lesz, nem ajánlom, próbáltam
  • A lyukakat 0,8-1 mm-es fúróval kifúrni, egy nagy csomó fogpiszkálót pár napig sötét pácba áztatni, száradás után a lyukakba beragasztani a hegyes végeket, majd a fogpiszkálók kiálló részét letörni, levágni, s a maradékot lecsiszolni.

A palánkok hosszirányú eltolásáról már irtam az Épités2-ben, ehhez még csak annyit: a palánkok hossza a 16-17.szd.-ban ált. 6 m volt. De sem a palánkok hossza, sem az eltolások nem voltak rigorozusan mindenhol pontosak a mai értelemben. Ezeket a szabályokat sok helyen nem lehetett pontosan betartani, másrészt nyilvánvaló, hogy nem szivesen vágtak le a palánk hosszából 1,5-2 m-t azért, hogy ezt a sémát feltétlenül betartsák. Ez külömösen vonatkozik a Földközi tengeri s a keleti hajókra. Vették azt a faanyagot, ami éppen rendelkezésre állt.

Fedélzetpalánkozás

Az elöbástya

A kétemeletes elöbástya “födszintje”, azaz a föfedélzeti szintje:

Elöbástya "földszint"1

Elöbástya "földszint"2

14.- Gallion, 15.- A Profos – hajócsendör kajütje, 16.- Bejáró a gallionról, 18.- Az elöbástya földszintjének a hátsó fala.

17-17a.- Az élöárbóc ejtökötelének a blokkja s bakja. Ezekröl kicsit bövebben kell beszélnünk. Az ejtökötél futókötelét most kell befüznünk, mert késöbb már nem megy! Valamint meg kell gondolni a következöket: Mivel az elövitorlarúd a modellen felhúzott állapotban van, milyen hosszú marad a futókötél alsó, szabad vége? Ha a távolság a gallion és az elövitorlarúd között 20 cm, akkor a futókötél teljes hossza, amik a rúd leengedett állapotba kerül 2×3=6x annyi, azaz 120 cm! s még valamennyi kell a kis csörlöig is. Ezt a hosszott a bak mellett fel kell tekerni a fedélzeten.

Az elsö emelet: itt 4 kis Falcon ágyú helyezkedik el csúszólafettákon, meg a tkp.-i elöbástyafedélzetre vezetö lépcsö. (Itt még nem látható) Az ablakokban kis 1 fontos forgóágyuk vannak.

A keresztfalak:

Elöbástya frontkeresztfal

Elöbástya hátsó keresztfala

A keresztfalak 2 mm-es réteges lemezböl készültek. Az ajtók kerete 2mm vastag jávor lapból, az ablakkeretek 1mm-es replemezböl lettek kifürészelve. Az ajtók zsanérokon nyithatók ill. csukhatók. A cikornyák készitését majd késöbb tárgyaljuk.

A félfedélzet

A félfedélzet az elöbástyához hasonlóan “kétemeletes”.  Elöször a keresztfalak alsó részét készitjük el s a helyükre erösitjük öket.

Félfedélzet

20.- A félfedélzet alsó keresztfala, elötte látható a föárbóc kötélbakja.
21.- A nagykajüt elöszobájának a keresztfala.
22.- A nagykajüt hátsó keresztfala

A föfedélzet felülnézetben a 20. és 21. sz. között

  1. A félfedélzet alsó keresztfala – 20.sz. fennt
  2. A nagykajüt elöszobájának keresztfala – 21.sz. fennt
  3. Lépcsök az ütegfedélzetre.
  4. A fövitorlarúd ejtökötelének bakja.
  5. A nagy csörlö.
  6. Az ejtökötél 3-5 menettel  lazán a csörlö köré volt tekerve, s maradék szabad hossz a fedélzeten feltekerve. (Lásd az elméletet az elöárbóc ejtökötelénél.)
  7. A besanárbóc gallérja.
  8. A lafetták
  9. A lépcsökorlát

Két további kép ugyanerröl a területröl:

Ha most még hátrább megyünk, akkor eljutunk a nagykajüt elöszoba elsö fala ( a számozott felülnezeten a 2.sz.) és a nagykajüt elsö fala közötti területre. Ez a terület egyáltalán nem belátható, s ezért nincs kiépitve. A “valóságban” lenne itt kétoldalon egy- egy átjáró,vagy elöszoba,  amik egyuttal kajütként szolgáltak a hajóirnoknak s a kapitány személyes steward-jának. A backbordon ezenkivül van még egy keskeny lépcsö felfelé a következö fedélzetre, ami gyakorlatilag a kapitány személyes lépcsöje volt, ha fel akart menni a kormányosállásba, s onnan még feljebb.

Felülnézet

103. -Kapitányi kajüt, és Offiziersmesse – tiszti étkezö
104. – A kapitány hálószobája
105. – Garderobe – a kapitány ruhásszekrénye s a tiszti mosdó, középen a botkormány csapágya
106.- Elöszoba s egyben az irnok kajütje
107.- Elöszoba s egyben a steward kajütje

  • 102.10 – Két szabadtéri kló a galérián, elrejtve a pad felhajtható üléslapja alatt
  • 103.4 – Két kló a kajütben, elrejtve  a párnázott pad felhajtható üléslapja alatt.

Ami számunkra azomban lényeges, hogy itt található a kormányrúd tengelye. Mivel természetesen a kormányszerkezetet müködöre akartam csinálni, ezért már elöre kellett gondolkodni. Korábban valahol már bemutattam a botkormány felépitését. De azért mégeygszer idemásolom.

Botkormány

A modellen ez igy néz ki:

Botkormány hátulról

Botkormány elölröl

Mielött folytatnám, néhány megjegyzés: számomra a hajómodellépités legélvezetesebb részei:

  • A “babaházépités” azaz a kajütök kiépitése.
  • A cikornyák – diszek, reliefek, cimerek, szobrocskák készitése.
  • A kötélzet
  • Adott esetben a vitorlák “pingálása”.

Folytassuk tehát a babaházépitéssel.

A nagykajüt

Nagyon sokáig tartana a nagykajüt tervezését s épitését aprólékosan leirni. Ennek a belsö berendezése nem lehet 100%-osan autentikus, annál is inkább, mert még az is kétséges, hogy ez a hajó a valóságban létezett-e. Mindenestre igyekeztem a lehetö legtöbbre törekedni, s lehetöleg nem túl sok hibát elkövetni. Ugyhogy amit itt “elkövettem” nem teljesen légbölkapott. Ugyan ennek a kornak a hajóinak a reprezentációs kajütjeiröl megbizható adatok csak a Vasától vannak, valamint részben a holland kétfedélzetes modelljétöl. De a kor bútorstilusának – ebben a korszakban még föleg renaissance-röl beszélhetünk, a barokk az késöbb kezdödött – tanulmányozása sokat segit. S mért ne vették volna át a szárazföldi bútorstilust a reprezentációs hajókon is, hiszen ezen hajók kapitányai a nemességböl  származtak, s a navigálás  gyalorlatilag a többnyire alsóbb rétegekböl származó hajóstisztekre s altisztekre maradt, nevezetesen – német és holland területen a Schiffer , ami szószerint “csak” hajóst jelent, de valójában az elsö navigációs tiszt volt, s az alatta szolgáló fökormányos és vitorlamester.

Nem akarok megint jobban belemélyedni az elméletbe. A lényeg: lassan kialakult az elképzelésem a nagykajütröl. A frontfalon egy szekrényfal –Kredenzen – ami magában foglalja a bejáróajtókat és egy ajtót középen a kapitány hálószobájába, a két oldalfalon festmények hajókról, s nevezetes személyiségekröl. A hátsó falon középen egy kétszárnyu ajtó a galériára, kétoldalt mellette 2-2 ablak. Az ablakok elött párnázott padok, amikben a kapitányi ill. fötiszti Closett-ek is el voltak rejtve, ugye WC-röl ebben a korban nem beszélhetünk. 🙂

A kajüt közepén állt a nagy asztal, 8-12 székkel, ahol a kapitány reprezentált s ahol a fötisztek étkeztek.

Eljátszadoztam a szekrényfallal s az oldalfalak kialakitásával. A próbálgatás közben feltünt, hogy bizony a “csicsás” bútorzathoz valahogy nem passzol az egyszerü hajópadló! Azonnal terveztem egy intarzás padlót, s megfejeltem egy intarziás asztallal is, mondván: ha már nyúl, legyen kövér!

Szekrényfal

Baloldali fal

Jobboldali fal

Hátsó fal

Asztal a székekkel

Kategóriák:Épités3 Cimkék: