Archívum

A(z) ‘Flamand galeone 1593’ kategória archívuma

Fotogaléria

2013. október 4. péntek Nincsenek hozzászólások

Kategóriák:Flamand galeone 1593, Fotógaléria Cimkék:

Flamand galeone 1593 – Épités7

2010. szeptember 28. kedd Nincsenek hozzászólások


Lassan-lassan kész lesz a hajótest. 🙂

Az elöbástya fedélzete

Az elöbástya kész elsö keresztfala

Az elöbástya kész hátso keresztfala

A félfedélzet felsö fedélzete

1.- A kormányállás; 2.- A tiszti lépcsö – rossz idö esetén ponyvával lehetett bevonni; 3.- Ez alatt a rács alatt található az altiszti étkezde; 4.- Fedéllel ellátott lejárók; 5.- ??gyúk

A félfedélzet kész elsö keresztfala

A baldachin tartószerkezete

1.- Tükör; 2.- Tartóivek; 3.- Keresztfal; 4.- Keresztfal kétszárnyu ajtóval.

Ezt a konstrukciot is meg kellet szerkesztenem elöször rajztáblán mert még véletlenül sehol sincs egyetlen vizszintes vonal sem. Amiböl ki lehet indulni, söt amiböl ki kell – az a tükör (1) és a Pop elsö ajtós keresztfala (4). Ezeken a kell a hosszléceket arányosan elosztani. Pontosan középre nem lehet hosszlécet tenni, egyrészt a Bonaventura árboc, másrészt a tükör belsö felén találhato létra miatt.  Ezért a két felsö hosszléc az elméleti hossztengelytöl kifelé 6-6 mm-re fekszik. A maradék tarületen kell elosztani a további,  oldalanként 3-3 hosszlécet.  Az ivelt kereszttartok 2 mm réteges lemezböl vannak. A belsö iveket méretre alakitottam s a külsöket kb.1-1,5 mm ráhagyással, amit beépités után csiszoltam pontos méretre a hosszlécek futásának megfelelöen. Az ives kereszttartokat a hajooldalon elöl ill. hátul könyökök támasztják.

A 3 fedélzetes Pop fedélzet eleje. – 1.- Az elsö keresztfal; 2.- A közbensö keresztfal; 3.- Kajütablakok; 4.- Lépcsö a Pop fedélzet hátso részére

A Pop fedélzet hátulja. – 1.- A bonaventura árboc nyilása; 2.- A leghátso kis fedélzet. Alatta volt a tyukketrec. Rajta középen a létra a laternához, mellette padok.

A baldachin

Erdetileg ugy gondoltam, hogy a baldachint egy gépi himzös céggel csináltatom meg. Amikor azt mondták, hogy kb. 60-70€-ba kerül, akkor csöndben mondtam egy csunyát magyarul. Akkor köszönöm nem, annyiért magam is megcsinálom. Ráhagyással kiszabtam egy öreg lepedöböl – amiböl a vitorlákat is csinálom. A szegélyhimzést és a kb. 12 mm-el beljebb futo párhuzamos himzést a varrogépemen egy a legsürübb szegélyprogramra állitva sárga himzöfonállal készitettem. Ezután felrajzoltam s textilfestékkel kifestettem a két griffet s az oldaso cikornyákat majd végezetül a maradék területet pirosra festettem.

A laterna

Hát bizony ez is belekerült némi fejtörésbe és rajz nélkül ezt sem usztam meg. A laterna 36 db. egyedi alkatrészböl áll. Elöször megesztergáltam a felsö s also alaplapot. Mivel a laterna hatszögletü, ezekre jött még 1-1 hatszögletü lap. Mivel nem akartam a “levegöben” épiteni, a következöt ötöltem ki: Egy vastagabb munkalapot kifurtam s a furaton át alulrol egy M5 csavart dugtam át. Erre felfüztem a felsö lapot, majd távtartoként 4 db. M6 anyát, arra az also alaplapot s az egészet egy M5 anyával rögzitettem. Most már be lehetett az üveglapokat is ragasztani a helyükre egy kivételével! Mert valahol ki kellett venni az M6 anyákat is! S csak  ezután lehetett a hatodik üveglapot is beregasztani.Az eredmény igy néz ki. Az üveglapok találkozásainál az élekre 1,5 mm széles sávokat kellett csiszolni, mert oda jöttek a függöleges kerettartok. Ezek után már csak az also részek valamint a felsö “kalap” részeit kellett megesztergálni s összeépiteni.

Mindig azt hiszem, hogy na most már befejeztem a hajotest épitésének a leirását de mindig marad valami. Most pl. az ágyucsövek  a csónakok, a horgonyok és a gallionfigura.

De ez már megint egy következö fejezet lesz.

Godewind


Kategóriák:Épités7 Cimkék:

Flamand Galeone 1593 – 6.rész

2010. szeptember 16. csütörtök Nincsenek hozzászólások

A galéria
A galéria oldalainak a kialakitása nem okoz sok gondot. Elöször az oldalso padlozatot alátámasztó könyököket kell elkésziteni s rögziteni, majd felhelyezni a padlózatot, ami 1,5 mm réteges lemezre ragasztott furnier lécekböl áll. Ezen  a részen a Reling, a korlát még teljesen függöleges, tehát ezzel sincs sok gond. Itt is vannak könyökök, de azok függölegesek és belül vannak. A Reling is 1,5 mm réteges lemez. A méretre szabás után ráragasztjuk a padlozat élére – ahol még kis szögekkel is megerösitjük – valamint a könyökökre.

A hátsó ives rész kialakitása nem kimondottan könnyü, mert az alsó és felsö ivnek teljesen más a futása, mivel az ivelt rész eleje még függölegesen csatlakozik az oldalsó részhez, de a közepe oldalnézetböl nézve hátrafele döl. S ehhez jön még az is, hogy hogy a padlozat lefelé döl a dörzsfa ivének megfelelöen. Jó darabig gyötörtem az agyamat, mire kitaláltam, hogy az ives rész több darabból kell elkésziteni, mégpedig egy középsö s két oldalso darabból. A középsö részt a modellen kivül készitettem el.

Elöször egy 3 nézeti rajzot kellet rajztáblán készitenei, mert a könyökök dölészöge kifelé haladva egyre csökken. A rajz után elkészitettem az alaplapot s a könyököket s összeerösitettem öket.A fal 2 rétegböl áll: az alsó réteg 2 db diagonálisan a könyökökre ragasztott furnierlemezböl áll, hogy megtalálja a helyét.

A második réteg függölegesen felragasztott 1×3 mm léckeböl áll.

Most el kell késziteni és rögziteni a hátsó részt támasztó könyököket, s azokra a kész darabot. Az eredmény igy néz ki:

Most már csak be kell “foltozni” a kétoldali lukakat.

Na nem is tartott sokáig – leirni. 🙂

A kész galéria alúlról:

A nyil mellett látható csö a kajütben lévö tiszti klo kifolyónyolása.

A felsö tükör és az ivek

A felsö tükör

A cimer annak az Orániai Vilmos családjának a cimere, aki késöbb a spanyolok ellen fordult.

Részei: a korona 1 mm Polystirol, a gólyók  rajta kis üveggyöngyök.

– a cimerpajzs is 1mm Polystirol

– a cimerállatok – az oroszlán és a griffmadár két réteg 1 mm Polystirol

– a jelszószalag is 1mm Polystirol, a jelszó latin: Per Astera Ad Astra – kb. küzdés által a csillagokba

A felsö iv

A szemfülesebbek talán észrevették, hogy néhány elözö foton s rajzon a felsö kajütnek még három ablaka volt. Menetközben ugy döntöttem, hogy a középsö fölösleges. Ezért befoltoztam, s ide került a kertesztre feszitett Krisztus képe.

Az alsó iv

Az alsó ivböl 2 kis csúszólafettés ágyu fenyget bennünket. Ezek az ágyuk tkp. a felsö kajüt padlója alatt voltak elrejtve. Szükség esetén a padló egy részét kiemelték, s igy hozzáfértek az ágyukhoz. A cikornya itt is 1mm Polystirol. A középsö kerek emblémában isten báránya.

A Krisztus és a bárány képei papirból vannak. Egy ornamentikás könyv 16. szd-i oldalain találtam öket. Bescanneltem s méretre állitottam majd kinyomtattam öket.

A föfedélzet oldalsó futópalánkjai

Az elöbástya hátsó keresztfala s a félfedélzet elsö keresztfala között kétoldalt un. futópalánkok futottak. Ezek is 1,5 mm réteges lemezre ragasztott furnier lécekböl állnak. Az öket alátámasztó belsö oszlopk 4×4 mm lécek. A külsö Reling oszlopai is 4x4mm lécek, a középmagasságukban végigfutó vizszintes léc 3x1mm. A felsö lánc a legkisebb, amit modellboltban fel tudtam hajtani: egy szem külsö átméröje csak 1,3 mm. (Aranymüvesnél lehet még vékonyabbakat is kapni ezüstböl, kissé drágábban) A lánc az oszlopok furatain van áthúzva. Ugyanez a szerkezet van az elöbástya s félfedélzet relingejeinél is. A belsö korlát oszlopai 3x3mm, a felsö takaróléc 1,5x3mm, a középsö vizsz. léc 2x1mm. A lépcsöknél látható “vas” rudak, amik a kötélkorlátokat tartják, 1,2 mm lágyvas drótbol vannak. Az egyik felüket satuban ellapositottam, s ebbe a részbe fúrtam 0,8 mm furatot, amin a 0,5 mm kötélkorlát van átvezetve ill. rögzitve.

Rácsok

Mivel az apróságoknál elfelejtettem a rácsokat is megemliteni, ezért most itt tárgyalom öket. Sajnos ez is régóta az egyik legszembetünöbb hibaforrás, amit nagyon sokan elkövetnek: a rácsok lyukai nagyon sok modellnél túl nagyok! A dobozok sajnos eleve tulméretezett rácsokat szállitanak. Az igazi hajóknál a négyszetes lyukak ált. 5×5-max.7×7 cm-esek voltak. Hogy miért? Mert a rácsokon jártak is, s nagyobb lyukaknál a cipök sarka s orra, de még egy meztelen láb is könnyen beleakadt volna! 5 cm egy 1:50 modellnél 1 mm, 7 cm pedig 1,4 mm. Ezt át kell(ene) számolni más méretarányokra is! Látni 1:60-64-es modelleknél 3×3 mm lyukakat! 3×64=192 mm, azaz majd 20cm a valóságban!

Én a legkisebb méretü rácsokat (lyukméret 1x1mm) készletben veszem. Egy készletböl valójában majd két rácsot tudok összehozni, mert úgy készitem öket, ahogy a valóságban, azaz csak az alsó keresztlécek fogazottak. A keret elkészitése után beregasztom a fogazott léceket, majd hosszirányban csak sima 1×2 mm léceket ragasztok be, amik kiálló felsö részét az egész ráccsal egy szintbe csiszolom. Az utolsó fotó jol láthatóak a rácsok felülröl.

Igy néz ki egy rács alúlról.

Igazán sajnálom, de a megigért baldachin rácsszerkezet késöbbre marad.

Godewind

Kategóriák:Épités6 Cimkék:

Flamand galeone 1593 – Épités5

2010. augusztus 24. kedd Nincsenek hozzászólások

Most meg kell jegyezzem, hogy, a továbbiakban leirt a test teljes elkészitésével kapcsolatos munkák, nem abban a sorrendben készültek, ahogy itt leirom. Habár visszakereshetném a pontos sorrendet a munkanaplómból, de feleslegesnek tartom, mert a sorrend lehetett volna más is.

Induljunk ki onnan, hogy a diszitések nagyrésze már a helyükön van. (Közelebbi képek erröl késöbb lesznek láthatóak a további munkálatok során, mivel nem akarok képeket ismételni)

További “apróságok” a hajótesten

??gyúnyilásfedelek

A fedelek 3 részböl állnak. Az alaplap 17×16 mm-es ( 18 db.), ill. 14×14 mm-es ( 14 db.)1,5 mm-es vastag réteges lemez.Erre jönnek kivülröl a folyamatos palánkozásnak megfelelöen felragasztott 0,6-os furniercsikok. Erre jönnnek belülröl az oldalanként 2, ill. 1,5 mm-el kisebb 1,5 mm ill. 1 mm vastag belsö lapok, de amiket most még nem ragasztunk fel.

(A foto a Prince fedeleiröl készült.)

Az ágyunyílások felsö éle fölött kb. 0,5 mm-el 2 db. 0,8 mm-es lyukat furunk.

Készitünk 64 db. “ L “ alaku zsanércsapot, 0,8 mm -es rézdrotbol ( kb. 7×3 ill, 7×2 mm ) amiket fogoval a furatokba nyomunk, ugy hogy mindkét rövid csap egymás felé nézzen.

A fedél zsanérpántjainak 0,2 mm-es rézlemezböl 3 mm az also fedeleknek ill. 2 mm a felsöknek széles csikokat vágunk, amiket kb. 25-30 mm hosszu darabokra vágunk. Speciálisan elvékonyitott kerekfejü fogoval az egyi végén 1 mm belsö átméröjü szemet alakitunk ki. Mivel lemez vékony, a szemeket forrasztani is kell. Bekenjük a szem környékét forrasztopasztával, a pántot egy falapra fektetjük, s a pákát rányomva 0,5 mm-es forrasztozinnt folyatunk a szemek sarkába. Ha a zinn a szemekbe is néhol befolyik, utolag 1 mm-es furoval kifurjuk. Bepontozzuk a 4 ill 3. furat helyét a szegeknek. A fedelet behelyezzük az ágyunyilásba, az egyik pántot ráhuzzuk a baloldali csapra és rányomjuk a fedélre. Egymás után kifurjuk a 4 ill. 3 furatot ( a pántot és a fedelet együtt ! ) 0,5 mm-es furoval, s a lyukakba 0,5-0,7 mm-es szegeket kalapálunk. Leveszzük a fedelet, az also feléröl lecsipjük a szegek kiállo részeit, s lecsiszoljuk. Visszarakjuk a fedelet a helyére, s hasonlo modon a jobboldali pántot is felszögeljük. Mivel a fedelet most már nem tudjuk levenni, ezért belülröl a szögeket csak a fedél nyitott állapotában tudjuk lecsipni s a fedél belsejét lecsiszolni. Csak ezután ragasztjuk fel a belsö lapokat. A fel – és behuzásra szolgálo kötelek karikáit kis “ U “ drotokkal, vagy 2 mm átméröjü szemes csapokkal erösitjük fel. Bonyolult ? Ez igaz. De aki tud egyszerübbet az jelentkezzen.( Tulajdonképpen vannak egyszerübb megoldások. Pl. Nagyobb méretarányu modelleknél – 1:75 – 1:100 – a legegyszerübb a fedelek felsö élét srégen lecsiszolni, és egyszerüen az ágyunyilások fölé ragasztani öket. De ez 1:50-es modelleknél megengehetetlen, mert tul jol látszik. )

Oldalkötélpadok

Mivel egy ekkora modellen a csarnakok húzoereje igencsak nagy, a kötélpadokat ennek megfelelöen kell felerösiteni. Az elö – és föárboc padjai egyenként 3 db., 7×3-as jávor lécböl vannak összeállitva. A belsö léc kb. 5 db 15×1 mm-es acél szöggel van a dörzsfára erösitve ( süllyesztett fejek ), a második 15 x1-es eltolva a szegeket az elsöre, s a harmadik ugyancsak 15 x1-esekkel a másodikra. A besan és a bonaventura padjai értelemszerüen keskenyebb 3 mm vastag lécekböl vannak összeállitva.

Ez a szerkezet meglehetösen nagy szilárdságu. ( Kipróbáltam ) Ha egy pad a csarnakok szerelése közben a gyengesége miatt a huzoerötöl letörik, a kár hatalmas lehet. A javitás nehéz, sok idöbe telik, és sokszor lehetetlen. ( A vicc, hogy az igazi hajok padjai is ugyanigy voltak készitve, azzal a külömséggel, hogy az egyes darabok még egymásba voltak faragva.)


A kötélpadokat felülröl 2-3 könyök huzással szemben támasztotta, alulrol 3-4 vasrud feszitette.

1.- Könyökök; 2.- Vasrudak

Az alsó macskafejek és azok tartóvasai ill. láncai

nem tartoznak ugyan kifejezetten a hajótesthez, de értelemszerüen itt tárgyalom öket,

A macskafejek itt háromszögletüek, mivel boltban nem kaphatok, nekem kellett öket gyártanom, a következö modon:

Mivel a korabeli háromszögletü macskafejek laposak voltak, igy adodott a megoldás, 5 mm – es jávor lapbol késziteni öket. Ehhez egy körvonal s fúrosablont kellett késziteni 1 mm – es alulemezböl. A három furat kifurása után felrajzoltam a körvonalat. Az igy “ szériában “ felrajzoltfejeket csak ki kellet fürészelni s méretre csiszolni. A körbefuto nútokat egy oldalmarógépnek átszerelt mini esztergán készitettem.

A macskafejek köré 1 mm-es rézdrotot hajlitunk, s az alsó két szárat összeforrasztjuk.

Egy kengyel készitése:


Az also macskafejeket lefelé huzo s rögzitö vasak ( Püttingseisen ) itt láncból voltak. Sajnos a kereskedelemben kaphato lánc szemei olyan gyengék ( de a láncok nagyon szépek ), hogy huzásra alig vehetök igénybe. Ezért itt is valami trükköt kellett kitalálnom. A kengyelvas also két összeforrasztott szárába a megfelelö magasságban egy 0,8 mm-es lyukat furunk, s azalatt kb. 1 mm-el a szárat levágjuk.

A kötélpad oldalába a megfelelö helyen egy 0,8 mm – es lyukat furunk. Egy 0,8 x 10-12 – es szegre felfüzzük a macskafejet, majd a láncot, s a szeget a kötélpad furatában rögzitjük. Igy a

csarnakok huzoerejét a szög veszi fel s nem a lánc. A láncot ( also végét ) a méretre szabása után “ U “ vasakkal erösitjük a kötélpad alatti dörzsfára, ill. a bonaventuránál csak szögekkel.


A horgonydaruk

A horgonydaruk – holland mintára – nem egyenesek, hanem iveltek. 8 mm vastag jávor lapból lettek kifürészelve, majd méretre csiszolva. A külsö felükön lettek bemarva a hosszukás nyilások, amikbe az esztergált csigák kerültek

Lépcsök

A lépcsök oldala 3 x 5 mm – es lécekböl lettek készitve, az 1 mm – es nútokat a fokoknak 30 fok ferdeséggel marógépen készitettem. A fokok beragasztása után az oldalak vastagságát 1,5 mm – re lecsiszoltam, s az egyes lépcsöket a helyükre passzolva méretre csiszoltam, s ragasztottam.

A fedélzeti keresztkorlátok

alaplapja 1,5 mm réteges lemez, 2×3 mm keretlécekkel.

A fedélzeti ágyúk csúszólafettái

különféle méretü lécekböl készültek. Az elsö felükön közvetlen a lörés mögött függöleges csappal kb. 30-30 fokban forgathatóan lettek rögzitve.

(A fenntiekröl itt nem teszek be fotot, más fotokon jó láthatóak.)

A baldachin elötti ajtós keresztfal

alapja is 1,5 mm réteges lemez. A mediterán hangulatú rácsos ablakok 4 réteg 0,6 mm furnierból készültek: 1-1 réteg az elsö s a hátsó kereteknek s 1-1 réteg az egymást keresztezö átlós rácsozatnak.

A kormányosállás fedele

a baldachin keresztfalának az ajtaja elött áll, s a melette levö két lépcsövel együtt levehetöre lett készitve, hogy be lehessen nézni a kormányállásba. Itt állt a  vitorlamester (Master) s innen irányitotta a hajót s adta a parancsokat a vitorlakezekö matrózoknak s az alatta álló kormányosnak.


A következö részben megtárgyaljuk a föfedélzethátsó  futópalánkjait,a hátsó galériát és a baldachin tartószerkezetét.

Addig is – jó szelet.

Kategóriák:Épités5 Cimkék:

Flamand Galeone 1593 – Épités4

2010. május 29. szombat Nincsenek hozzászólások

Na akkor haladjunk megint felfelé.

Elöbástya

Az elöbástya keresztfalainak a felerösitése után elkészitjük s a helyükre rögzitjük az iveket amik az átmenetet képezik kétoldalon az elöbástya oldalai s a gallion között,

Ivek elöl

és az elöbástya oldalai s a föfedélzet oldalfalai között:

Ivek hátul

Ezután készre palánkozzuk az elöbástya oldalait. Hasonló iveket épitünk be a félfedélzet oldalai s a föfedélzet oldalfalai közé.

S most kezd a dolog kissé bonyolultabbá válni. (Meg kell jegyezzem, hogy nem tudok pontosan mindent abban a sorrendben leirni, ahogy a valóságban épitettem. Ahhoz elö kellene vennem a munkanaplómat. Másrészt van több száz fotóm, de nem minden apró részletröl. Majd a Prince Royalnal részletesebb leszek.)

A hátsó oldalfalak és a felsö tükör alatti ivek

Oldalfal

A felsö tükör ill. a cimertükör alatt s a nagykajüt hátsó fala fölött található két iv kialakitása azért nehéz, mert itt már minden a levegöben lóg. A felsö oldalfalakat ezekkel az ivekkel együtt csak “lépcsözetesen” lehet szépen kialakitani, azaz az odalfalakat elöször az alsó ivvel együtt – annak a magasságáig – épitjük ki,  s aztán haladunk felfelé. Az oldalfalak felfelé egyre szükülö távolságát ideiglenes távtartókkal biztositjuk, majd vizszintes lécekkel bepalánkozzuk az ivet.

Távtartó

Párhuzamosan tovább folytatjuk a belsö részek kiépitését is.

A félfedélzet “emelete”

Félfedélzet emelet, felülnézet 1

10.- Elötér – a másik oldalon szimmetrikusan
10.a – Bejárati ajtó
10.b – Lépcsö a félfedélzetre
10.c – Csúszólafetta
10.d – Ajtó az elötér és az altiszti étkezö között
11. – Kajüt
12. – Altiszti étkezö
13.- Asztal padokkal
14. – Kajütök – nincsenek kiépitve
15. – A kormányállás elötere
16. – Ajtó az étkezö és az elötér között

Az elöbbi terület más nézetböl

Menjünk most újra hátrább:

Félfedélzet "emelet", felülnézet2

18.- A kormányállás
20.- 1-1 kis csigalépcsö a hátsó folyosóra
21.- A hátsó folyosó
22. – Kajütök – nincsenek kiépitve
23.- Lépcsö a hátsó kajüthöz
24.- A hátsó kajüt
25.- A bonaventura árbóc talpa
27.- A felsö iv

26.- Két koje

Ugyanez a terület más nézetböl

“Apróságok”

Ajtók

Az összes ajtó 1,5 mm-es réteges lemezböl zsanérral mozgathatóan készült, kivéve a nagykajüt kétszárnyas ajtaját, amiben ablakok is voltak. A zsanérokat 0,2 mm-es 2-3 mm széles sárgarézlemez csikokból készitettem, a szemeket speciálisan megköszörült csörü kerekcsörü fogóval hajlitottam majd megforrasztottam s 1 mm-es furóval kifúrtam a forrasztás közben befolyt cinnt. A zsanérokat az ajtókra 0,6 mm-es szögekkel szögeltem fel. A zsanércsapok 0,8 mm-es “vinklibe” hajlitott rézdrótbol vannak.

A nagykajüt kétszárnyas ajtaját több rétegböl kellett elkésziteni, hogy a 0,5 mm vastag plexi ablakokat az ablakkeretbe be lehessen helyezni.

Az ágyunyilások ablaktáblái az ajtókhoz hasonloan készültek.

A kormánylapát tökén lévö  zsanérjai

0,5 mm-es rézlemezböl vannak kialakitva, ugy hogy egy 3 mm belsö átméröjü réz csödarab van közéjük forrasztva, amikbe majd a kormánylapát zsanérjainak a csapjai illeszkednek.

Ablakok

Az ablakok mindenhol 1,5 mm-es plexiböl készültek. Az ólomkeretrácsozatba illesztett üvegtáblácskák imitálását a következökben bemutatott módszer szerint készitettem: ( a fotók a Prince ablakainak a készitéséröl készültek, mert a Galeonról sajnos nincsenek)

CAD-val megrajzoltam egy kb. 7×7 cm-es négyzetbe a rácsozatot s a rajzot kinyomtattam. Egy megfelelö nagyságú 1,5 mm vastag plexilapot a rajzra ragasztottam, s hegyes rajztüvel bekarcoltam a plexibe a mintát, majd a bekarcolt vonalakba 0,25 mm-es Rotringgal feket tust húztam.

Ablakkészités1

Ablakkészités2

A cikornyák

A cikornyák készitése eleinte sok gondot okozott. Többféle lehetöség is lebegett a szemem elött. Elöször arra gondoltam, hogy 1 mm-es replemezböl kilézereztetem öket. A kedvemet persze kapásból elvette az a tény, hogy egy cég 700 €-t akart érte kérni, holott a rajzokat én szolgáltattam. S akkor még nem is tudtam, hogy a lapos replemez cikornyákat ki tudom e jól dombormüvesre faragni. A második lehetöség – rézlemezböl fotótechnikai eljárással kimaratni öket – se volt szivderitöbb, mert az ár itt is 600€ körül mozgott, s a maximális anyagvastagság 0,5 mm lett volna, s itt is maradt a probléma, hogy a cikornyák teljesen laposak maradtak volna. Igy aztán abban maradtam, hogy magamnak kell öket elkészitenem.

Igy aztán következett egy kis kisérletezés.

– 1 mm-es replemez – kézi lombfürésszel a legfinomabb fogazású lappal kifürészeltem néhány kisérleti darabot meglehetösen elkeseritö eredménnyel: az egészen kicsi kacsok közül mindig letörött néhány, s a replemez nem igazán jól hagyja magát faragni.

– 1 mm-es Buchsbaum, Buxus – puszpáng – a problémák ugynazok maradtak. Habár a puszpáng az egyik legkiválóbb – s legdrágább – faragófa s máshol már én is nagyon jó tapasztalatokat szereztem vele, de itt nem akart beválni! A legapróbb kacsok közül itt is sok letört akármennyire vigyáztam a fürészelésnél.

Jó ideig tanácstalan voltam, mig aztán egyszercsak bevágott az ötletvillám, s a megszálott fafaragómesterek szemében meglehetösen  unortodox metódushoz folyamodtam.

– 1 mm-es polystirol! – na csodálatos! gyönyörüen lehet fürészelni, a kacsok nem törnek le, s szépen lehet faragni is! S a festés alatt amugysem látszik, hogy miböl van!  7-8 cm hosszú szegmenteket fürészeltm ki egyszerre. Ezeket a szegmenteket fehérenyvvel egy 2 mm-es polistyrol lapra ragasztottam s kifaragtam dombormüvesre a vadszölö hajtásainak megfelelöen. A faragás után pár percig meleg vizben áztatva a cikornya levált az alaplapról. Óvatos ecsetmosóval való tisztogatás után be lehetett öket festeni.

S mielött továbbmegyek, beszéljünk a festésröl is, annál is inkább, mert tudom, s néha csodálkozom is, hogy sokatoknak mekkora gondot okoz a festés. Nem beszélek itt a szinválasztásról, mert az egy másik téma.

Amit itt leirok az az én évek óta alkalmazott s bevált módszerem.  A legelsö fontos dolog a megfelelö felület. Ami azt jelenti, hogy a felületet a legfinomabb csiszolópapirokkal a lehetö legsimábbra kell csiszolni! A festék nem takarja be a hibákat, hanem inkább kiemeli öket! A csiszolás után a fát finoman átkezelem faolajjal, ami talán az otthoni lenolajnak felel meg, de ebben nem vagyok igazán biztos. A kezelés után hagyom száradni pár napig, majd ujra kicsit nagyon finoman kézzel átcsiszolom. Ezekután ecsettel “közönséges” akryl festéket hordok fel, annyi rétegben amennyi szükséges. Hogy mennyi szükséges? Jó uton járunk, ha már elözetesen megtervezzük hogy hova milyen szinek kerülnek, s ennek megfelelöen rakjuk fel a második palánkozás léceit közelitöleg hasonló szinü furnierokból! Sötétebb festékekkel ált. nincs baj, azok egy , de max. két rétegben jól takarnak. A baj ott kezdödik, ha sötét dió vagy mahagóni palánkozásra – amiket az épitödobozoknál ált. találunk – sárgát kell festened! 3 réteg alatt nem úszod meg! Egyszerübb lenne azokat a felületeket ahová majd sárga szin jön már eleve világos furnierral palánkozni! A festés után Marabu matt vagy selyemmatt lakkal lakkozom. Ez a lakk böven elég kemény felületet ad ahhoz, hogy a cikornyákat gél pillanatragasztóval felragasszam, mégpedig a következöképpen: a már elözöleg befestett cikornyák hátsó/alsó oldalára fogpiszkálóval hordom fel vékonyan a ragasztót, majd a cikornyát a helyére illesztem. A pillanatragasztók vannak olyanok is, amiknek a kötési ideje pér másodpercet hosszabb, tehát van egy kis idönk korrigálásra is, mielött a szegmentett véglegesen a helyükre nyomjuk. Az esetlegesen mégis oldalt kibuggyanó apró ragasztócseppecskéket azonnal fogpiszkálóval, fülpiszkálóval azonnal eltávolitjuk. Összességében azt kell mondanom, hogy az eredménnyel megelégedett voltam, s nem bántam meg, hogy nem folyamodtam a “tömegtermelésszerü” lézerezéshez vagy fotómaratáshoz. Bár sok munkával járt, de vissza tudtam adni a kacsok domboruságát, ami lézerezéssel s fotómaratással soha nem valósitható meg, másrészt a kézi munka szerintem szebben vissza tudja adni a régi hajók faragásainak a pittoreszk báját, aholis még véletlenül sem volt két egyforma faragás.

A betük

A betükkel is hasonló gondom volt, mert megfelelö méretüt s tipusut készen nem lehet kapni, fotómaratni ugyan lehetett volna öket, de megintcsak többe került volna a leves mint a hús. Igy aztán szépen komótosan 0,5 mm-es polystirolból egyenként szikével kivagdaltam öket.



Kategóriák:Épités4 Cimkék:

Flamand galeone 1593 – Épités3

2010. április 24. szombat 2 hozzászólás

Exkurs: Palánkok ábrázolása a modellen

Arról már beszéltünk, hogy a palánkokat a dörzsfák között azok futásával párhuzamosan vezették. (Az alsó dörzsfa s a gerinc közötti palánkvezetésröl majd a Prince Royal-nál irok.)

Itt most a palánkok és dörzsfák rögzitéséröl akarok beszélni.

A palánkokat ált. – eltekintve egy-két kivételtöl mint pl. fr. gályák – nem szögelték, hanem csapolták. Minden palánk minden bordánál 2 csappal volt felerösitve. A csapok szivós keményfából kissé kúposra voltak faragva. Hosszuk 30-40 cm, átméröjük 3-6 cm.  Az elörefurt lyukakba húzósan lettek belekalapálva. A kiálló részt azután lefaragták vagy legyalulták. Sok esetben a csapokba is kisebb 1-2 cm átméröjü lyukakat fúrtak, s ezekbe is kisebb csapokat vertek. Ezek a kisebb csapok a nagyobb furatok oldalához feszitették a nagyobb csapokat s ezáltal ezek még szorosabban tartottak.1.- Borda, 2.- Palánk, 3.- Vastag csap, 4.- Vékony csap

Abban az esetben, ha a palánkokat szögelték, akkor a szögfejeket is besüllyesztették a palánkokba, s a lyukat fadugókkal zárták le, igy a szögek nem látszottak.

A dörzsfákat sem szögelték, hanem hosszú félgömbfejü, lencsfejü, esetenként laposfejü hoszzú vas csapokkal rögzitették, amik teljesen átmentek az egész hajóoldalon, s a belsö végüket egy vas alátéten elszegecselték – ált. minde 2-ik bordánál. A vas csapok fejei láthatóak voltak! Ezeket a vas csapokat kis szögekkel tudjuk ábrázolni, figyelembevéve, hogy a szögek feje ne legyen 1,5 mm-nél nagyobb.

Felmerül a kérdés: kell e ábrázolni a facsapok fejét, bütüjét? Itt nagyon erösen megoszlanak a vélemények.  Vannak modellépitök, akik egy 1:50-es modellbe szinta az összes csapot berakják, – 8-10000 db.

Holland kétütegsoros modellje

Ezt én enyhén szólva túlzásnak tartom. Annál is inkább, mivel az oldalpalánkok is kalfater-olva, azaz kátrányos kóccal tömitve voltak a palánkközök, akkor ezek szerint a logika szerint azokat is kellene ábrázolni. Nem is beszélve arról, hogy a hajóoldalak a vizvonal felett vagy kátrányozva vagy festve voltak, a vizvonal alatt meg festve, igy nem is látszottak a bütük, s igy egy igazi hajó soha nem nézett úgy ki, mint ez a modell. Még csunyábbnak találom azokat a modelleket, ahol a sötéttebb palánkok világos csapokkal vannak ellátva, a világosabbak meg sötéttel. De hát ez egyéni izlés kérdése.

Más a helyzet a fedélzeti palánkoknál. A fedélzeti palánkok legtöbbször világos fából készültek, legtöbbször északi fenyöböl. Az persze nyilvánvaló, hogy ezek idövel besötétedtek – a sok habkövel való sikálás ellenére – igy megint eljutunk egy vitatémához. Pl. a Bubu Victoryjának a fedélzetei meglehetösen jó ábrázolják az elöregedett, kissé elkoszolódott deszkákat, ahogy az igazi Victoryn ma kinézhetnek. A modellek fedélzeti palánkjaihoz használhatunk fenyöt, jávort, világos körtét, meg a dobozokban legtöbbször szállitott olcsó sárgás tanganyikát meg ramint, de vélemyényem szerint sötét diót meg mahagónit sosem.

A palánkok közeit itt is kátrányos kóccal tömitették, ez a Kalfaterung. A kócot egy lapos szerszámmal verték a palánkok közé.  Az oldalpalánkoknál a fennt emlitett okokból nem látszanak. De a fedélzetieknél igen.

Módszerek:

  • – Egyszerübb modelleknél ceruzával, sötétbarna vagy fekete tussal felrajzolni
  • – 10-12 palánkot lapjával egymásra szoritani, s az élfelületet befesteni
  • – az egyes palánkok éleit fekete filztollal egyenként szinezi ( körülményesnek látszik, de gyorsan megy)
  • a palánléceket éllel egy 0,2-03 mm vastag fekete fotókartonra ragasztani s száradás után a fotókarton kiálló részeit levágni s lecsiszolni

A facsapok ábrázolásásának módszerei a  fedélzeti palánkoknál:

  • A legegyszerübb: Rotring csötollal “pöttyöket” nyomni a lécekre. Száradás után feltétlenül lakkozni.
  • Lyukakat fúrni – zsákfurat! – feket gyertyaviaszt belecsöpögtetni s a felesleget levakarni, ez fáradságos és ronda lesz, nem ajánlom, próbáltam
  • A lyukakat 0,8-1 mm-es fúróval kifúrni, egy nagy csomó fogpiszkálót pár napig sötét pácba áztatni, száradás után a lyukakba beragasztani a hegyes végeket, majd a fogpiszkálók kiálló részét letörni, levágni, s a maradékot lecsiszolni.

A palánkok hosszirányú eltolásáról már irtam az Épités2-ben, ehhez még csak annyit: a palánkok hossza a 16-17.szd.-ban ált. 6 m volt. De sem a palánkok hossza, sem az eltolások nem voltak rigorozusan mindenhol pontosak a mai értelemben. Ezeket a szabályokat sok helyen nem lehetett pontosan betartani, másrészt nyilvánvaló, hogy nem szivesen vágtak le a palánk hosszából 1,5-2 m-t azért, hogy ezt a sémát feltétlenül betartsák. Ez külömösen vonatkozik a Földközi tengeri s a keleti hajókra. Vették azt a faanyagot, ami éppen rendelkezésre állt.

Fedélzetpalánkozás

Az elöbástya

A kétemeletes elöbástya “födszintje”, azaz a föfedélzeti szintje:

Elöbástya "földszint"1

Elöbástya "földszint"2

14.- Gallion, 15.- A Profos – hajócsendör kajütje, 16.- Bejáró a gallionról, 18.- Az elöbástya földszintjének a hátsó fala.

17-17a.- Az élöárbóc ejtökötelének a blokkja s bakja. Ezekröl kicsit bövebben kell beszélnünk. Az ejtökötél futókötelét most kell befüznünk, mert késöbb már nem megy! Valamint meg kell gondolni a következöket: Mivel az elövitorlarúd a modellen felhúzott állapotban van, milyen hosszú marad a futókötél alsó, szabad vége? Ha a távolság a gallion és az elövitorlarúd között 20 cm, akkor a futókötél teljes hossza, amik a rúd leengedett állapotba kerül 2×3=6x annyi, azaz 120 cm! s még valamennyi kell a kis csörlöig is. Ezt a hosszott a bak mellett fel kell tekerni a fedélzeten.

Az elsö emelet: itt 4 kis Falcon ágyú helyezkedik el csúszólafettákon, meg a tkp.-i elöbástyafedélzetre vezetö lépcsö. (Itt még nem látható) Az ablakokban kis 1 fontos forgóágyuk vannak.

A keresztfalak:

Elöbástya frontkeresztfal

Elöbástya hátsó keresztfala

A keresztfalak 2 mm-es réteges lemezböl készültek. Az ajtók kerete 2mm vastag jávor lapból, az ablakkeretek 1mm-es replemezböl lettek kifürészelve. Az ajtók zsanérokon nyithatók ill. csukhatók. A cikornyák készitését majd késöbb tárgyaljuk.

A félfedélzet

A félfedélzet az elöbástyához hasonlóan “kétemeletes”.  Elöször a keresztfalak alsó részét készitjük el s a helyükre erösitjük öket.

Félfedélzet

20.- A félfedélzet alsó keresztfala, elötte látható a föárbóc kötélbakja.
21.- A nagykajüt elöszobájának a keresztfala.
22.- A nagykajüt hátsó keresztfala

A föfedélzet felülnézetben a 20. és 21. sz. között

  1. A félfedélzet alsó keresztfala – 20.sz. fennt
  2. A nagykajüt elöszobájának keresztfala – 21.sz. fennt
  3. Lépcsök az ütegfedélzetre.
  4. A fövitorlarúd ejtökötelének bakja.
  5. A nagy csörlö.
  6. Az ejtökötél 3-5 menettel  lazán a csörlö köré volt tekerve, s maradék szabad hossz a fedélzeten feltekerve. (Lásd az elméletet az elöárbóc ejtökötelénél.)
  7. A besanárbóc gallérja.
  8. A lafetták
  9. A lépcsökorlát

Két további kép ugyanerröl a területröl:

Ha most még hátrább megyünk, akkor eljutunk a nagykajüt elöszoba elsö fala ( a számozott felülnezeten a 2.sz.) és a nagykajüt elsö fala közötti területre. Ez a terület egyáltalán nem belátható, s ezért nincs kiépitve. A “valóságban” lenne itt kétoldalon egy- egy átjáró,vagy elöszoba,  amik egyuttal kajütként szolgáltak a hajóirnoknak s a kapitány személyes steward-jának. A backbordon ezenkivül van még egy keskeny lépcsö felfelé a következö fedélzetre, ami gyakorlatilag a kapitány személyes lépcsöje volt, ha fel akart menni a kormányosállásba, s onnan még feljebb.

Felülnézet

103. -Kapitányi kajüt, és Offiziersmesse – tiszti étkezö
104. – A kapitány hálószobája
105. – Garderobe – a kapitány ruhásszekrénye s a tiszti mosdó, középen a botkormány csapágya
106.- Elöszoba s egyben az irnok kajütje
107.- Elöszoba s egyben a steward kajütje

  • 102.10 – Két szabadtéri kló a galérián, elrejtve a pad felhajtható üléslapja alatt
  • 103.4 – Két kló a kajütben, elrejtve  a párnázott pad felhajtható üléslapja alatt.

Ami számunkra azomban lényeges, hogy itt található a kormányrúd tengelye. Mivel természetesen a kormányszerkezetet müködöre akartam csinálni, ezért már elöre kellett gondolkodni. Korábban valahol már bemutattam a botkormány felépitését. De azért mégeygszer idemásolom.

Botkormány

A modellen ez igy néz ki:

Botkormány hátulról

Botkormány elölröl

Mielött folytatnám, néhány megjegyzés: számomra a hajómodellépités legélvezetesebb részei:

  • A “babaházépités” azaz a kajütök kiépitése.
  • A cikornyák – diszek, reliefek, cimerek, szobrocskák készitése.
  • A kötélzet
  • Adott esetben a vitorlák “pingálása”.

Folytassuk tehát a babaházépitéssel.

A nagykajüt

Nagyon sokáig tartana a nagykajüt tervezését s épitését aprólékosan leirni. Ennek a belsö berendezése nem lehet 100%-osan autentikus, annál is inkább, mert még az is kétséges, hogy ez a hajó a valóságban létezett-e. Mindenestre igyekeztem a lehetö legtöbbre törekedni, s lehetöleg nem túl sok hibát elkövetni. Ugyhogy amit itt “elkövettem” nem teljesen légbölkapott. Ugyan ennek a kornak a hajóinak a reprezentációs kajütjeiröl megbizható adatok csak a Vasától vannak, valamint részben a holland kétfedélzetes modelljétöl. De a kor bútorstilusának – ebben a korszakban még föleg renaissance-röl beszélhetünk, a barokk az késöbb kezdödött – tanulmányozása sokat segit. S mért ne vették volna át a szárazföldi bútorstilust a reprezentációs hajókon is, hiszen ezen hajók kapitányai a nemességböl  származtak, s a navigálás  gyalorlatilag a többnyire alsóbb rétegekböl származó hajóstisztekre s altisztekre maradt, nevezetesen – német és holland területen a Schiffer , ami szószerint “csak” hajóst jelent, de valójában az elsö navigációs tiszt volt, s az alatta szolgáló fökormányos és vitorlamester.

Nem akarok megint jobban belemélyedni az elméletbe. A lényeg: lassan kialakult az elképzelésem a nagykajütröl. A frontfalon egy szekrényfal –Kredenzen – ami magában foglalja a bejáróajtókat és egy ajtót középen a kapitány hálószobájába, a két oldalfalon festmények hajókról, s nevezetes személyiségekröl. A hátsó falon középen egy kétszárnyu ajtó a galériára, kétoldalt mellette 2-2 ablak. Az ablakok elött párnázott padok, amikben a kapitányi ill. fötiszti Closett-ek is el voltak rejtve, ugye WC-röl ebben a korban nem beszélhetünk. 🙂

A kajüt közepén állt a nagy asztal, 8-12 székkel, ahol a kapitány reprezentált s ahol a fötisztek étkeztek.

Eljátszadoztam a szekrényfallal s az oldalfalak kialakitásával. A próbálgatás közben feltünt, hogy bizony a “csicsás” bútorzathoz valahogy nem passzol az egyszerü hajópadló! Azonnal terveztem egy intarzás padlót, s megfejeltem egy intarziás asztallal is, mondván: ha már nyúl, legyen kövér!

Szekrényfal

Baloldali fal

Jobboldali fal

Hátsó fal

Asztal a székekkel

Kategóriák:Épités3 Cimkék:

Flamand galeone 1593 – Épités 2

2010. március 25. csütörtök Nincsenek hozzászólások

Föfedélzet

A föfedélzet épitése a fedélzeti keresztgerendák s az azokat tartó oszlopok bépitésével kezdödik, figyelmbe véve a föfedélzet külömbözö nyilásait s lejáróit.

Föfedélzet1

1.- Orrtöke
2.- Az elövitorlarúd ejtökötelének bakja 3 esztergált csigával
3.- Az orrárbóc talpa.  Mivel ennek a korszaknak a galeonjainál az elöárbóc talpa kb. az orrtöke fél hosszában, azaz egészen elöl állt, az orrárbócot lehetetlen volt az elöárbóc elött tengelyvonalban rögziteni, ezért az orrárbócot az elöárbóc jobb oldala mellett vezették hátra s ott egyfajta keretszerkezetben rögzitették. Az orrárbóc külsö vége azomban újra a hajó tengelyvonalába lett beállitva, azaz az orrárbóc felülnézetben kissé srégen állt.
4.- Kis csörlö
5.-Elsö lejárók az ütegfedélzetre

Ffedélzet2

Föfedélzet2

6.- Nagy dupla csörlö felsö része
7.- Hátsó lejárók
8.- A fövitorlarúd ejtökötelének bakja 3 esztergált csigával

Föfedélzet3

9.- Rakodónyilások

Föfedélzet4

10.- Ideiglenes kormánylapát
11.- Kormányrúd
12.- A Kolderstock –  a botkormány “csapágya”
13.- Kolderstock – botkormány

A botkormány müködését a következö rajz mutatja be:

Botkormány

    Mielött a föfedélzet palánkozásátkezdjük, be kell füzni az ütegfedélzeten a Kabelaar nevü végtelenitett kötelet.

    Kabelaar

    Mivel a vastag 12-15 cm vastag sok esetben kátrányozott merev horgonyköteleket nem lehetett a csörlö köré tekerni, valamint mert a kábelraktár nyilása mindig a nagy csörlö elött volt, ezért egy Kabelaar nevü végtelenitett segédkötelet használtak, s ezt tekerték 3-4 menettel a csörlö köré. A két kötelet a hajóornál rövid kötéldarabokkal összekötötték s a lyuknál eloldották. Fáradságos és lassú módszer.

    A Victory kabelaarja a nagycsörlön

    A Victory horgonykábelja és a kabelaar egymás mellet

    A föfedélzet palánkozása 2×6 mm-es jávor lécekböl készült. A Kalfaterung – kátrányos kóc tömités az egyes palánkok között inmitálására 0,2 mm-es fekete fotókartont használtam.

    Föfedélzet palánkozás

    A fedélzeti palánkok bizonyos rendszer szerint egymás mellett eltolva voltak felrakva.

    A fedélzeti palánkok elhelyezésének sémája

    Az alsó palánkozás kezdetei

    Párhuzamosan elkezdetem az alsó palánkozást is felrakni, 2×6 mm-es jávor lécekböl.

    Alsó palánkozás kezdete

    Ezután újból fejre állitottam a modellt, s folytattam az alsó palánkozást.

    Alsó palánkozás folytatás

    (A Sponung leirását lásd aPrince Royalnál.)

    A felsö palánkozás kezdetei

    Az alsó palánkozást a felsö felrakása elött természetesen tökéletes ivelésre s simára kell csiszolni. A csiszolásról részletesen a Prince Royalnál  lehet majd olvasni. A csiszolás után felrajzoltam az alsó 3 dörzsfa futását, s a dörzsfák futásának vonalában a leendö dörzsfák helyére külömbözö szélességü körte furnier csikokat ragasztottam, s  mert a dörzsfák szélessége felfelé egyre csökken 6, 5,5 és 5 mm széleseket, majd a közöttük lévö területet az alattuk lévö dörzsfák szélességének megfelelö szélességü s 120 mm hosszúságu dió furnier csikokkal palánkoztam be. A külsö palánkok is egy bizonyos séma szerint voltak felerösitve.

    A külsö palánkok elhelyezésének sémája

    Ezután felraktam az alsó 2-2 dörzsfát, 2×6 és 2×5,5 mm-es fenyö lécekböl. Egyúttal falrajzoltam a vizvonalat, bemaszkoltam és a vizvonal alatti részt kékesfehérre festettem. A dörzsfákra felraktam a szögeket, s kátrányfeketére festettem öket.

    A felsö palánkozásról nincsenek korai fotóim. A következö fotón már meglehetösen elörehaladott állapotban lehet látni.

    A felsö palánkozás kezdete

    (A külsö palánkozást még fejreállitott helyzetben kezdjük el.)

    Föfedélzet – folytatás

    Amikor a palánkozás alsó részével kész voltam, megint talpraállitottam a modellt s folytattam a föfedélzet kialakitását s ezzel egyidöben fel kellett erösiteni a gallioncsört s kialakitani a galliont, az elöbástya elsö keresztfalával együtt.

    Gallion

    A föfedélzet további kiépitését innentöl hátrafelé folytattam.

    De errröl majd legközelebb.


    Kategóriák:Épités2 Cimkék:

    Flamand galeone 1593 – Történet

    2010. március 25. csütörtök Nincsenek hozzászólások

    Egy hajómodell rekonstruktiójának és épitésének ” oknyomozási ” története .

    Avagy: mennyi idö és türelem kell egy speciális modell épitéséhez?

    Van vagy 35 éve, hogy megvettem Björn Landström ” Das Schiff ” ( A hajó ) c. könyvét. Napokig kotlottam a sok szép szines ábra fölött. Melyiket is kellene megépiteni? Great Harry, Galeere Reale, Prince Royale, Sovereign of the Seas, St.Louis ? De végülis a 124-125 oldalon található Flämische Galeone 1593 vitte el a pálmát. Csodálatosan tarka, hogy ne mondjam “giccses” renaissance cikornyák.

    Már akkoriban meg voltam fertözve – a fr. sebeken és az arab ghanján keresztül – a különleges, exotikus hajók bacilusával. Victoryt neg Golden Hindet mindenki épit. Ez nem leértékelés akar lenni, csak ténymegállapitás.  De a világ tele van valószinüleg több mint 100.000 ócskábbnál ócskább Victory meg Golden Hind modelekkel. Az én kezdeti modelljeimet is beleértve.

    Mért nem valami különlegeset?

    Igaz hogy a fr. sebek 1972-ben csak Magyarországon volt különleges meg exotikus, de nem az évszazados tengeri tradicióval rendelkezö népeknél.

    A szép szines arányos rajz egy méretarány lécet is tartalmaz, amiböl kiderül, hogy ez egy szép nagy hajó lehetett. (Piros léc: méter, fekete léc: láb)

    Az 1593-nól származó eredeti modell a Madridi Museo Naval-ban található. De sajnos un. fogadalmi modell (Votivschiff), azaz nem arányos. Felfüggesztésre készitették, ezért az elöhajó túl sovány, az oldalak s az árbócok túl magasak. Irtam a múzeumnak, küldtek két fényképet, meg a modell történetét, de tervrajzzal nem rendelkeztek. Több hónapos levelezés után más múzeumokkal be kellet látnom, hogy nem léteznek rajzok.

    Az originál modell

    Az originál modell tatja

    Mindkét képböl látható, hogy a modell aránytalan, mert fogadalmi ill. templomi modellként épitették. Bövebben lásd még: “Egy galeon rekonstrukciója ” a német cikk forditását.  (Késöbb)

    Miután akkoriban már 2 Golden Hindet, egy Mayflowert és egy Revenget meg egy félkész fr. sebeket épitettem, – nem beszélve sok müanyag modellröl -, elég nagyfiúnak éreztem magam- mint a galeonok nagy ismeröje – ha nincs más, akkor rekonstruálom.

    Ó, “kékszemü” naiv magabiztosság, hogy nem mondjam fiatalos beképzeltség: ide nekem az oroszlánt is, de azonnal!

    Igaz akkor már rekonstruáltam egy dunai gályát ??rpád idejéböl, a rajzokat 15000 Ft-ért adtam el amikor a havi fizetésem 5000 Ft. volt. Érdekes számok ezek, nem? Föleg nektek, akik már a százezrekben való számoláshoz vagytok hozzászokva.

    Rekonstrukció

    Az elsö lépés: a Landström könyv szines rajzát felnagyitottam 1 : 50-re. Természetesen rajztáblán, körzövel, vonalzóval, sokat számolva logarléccel, mert másológép meg számológép még nem létezett. És persze a cikornyák nélkül.

    Hogyan tovább? Mi van a bordarajzokkal? Egyszerü. :-) Vettem a Hoeckel Revenge-ének a rajzait, az oldalnézetet a föbordánál “elvágtam”, – mert rövidebb volt mint a flamand-, a hátsó részt a fartökénél, az elsöt az orrtökénél a flamand oldalnézetére fektettem, a középen hiányzó bordákat érzés után ( PI x nagyujj ) megrajzoltam. Nem tudom hány 100 órát tököltem vele.

    S az elsö keserü csalódás: a R evenge bordái a Hoeckel rajzain túl soványak, jobban mondva felfelé nincsenek eléggé behúzva. Habár M. Baker eredeti galeon rajzain is a bordák majdnem hasonlóak, de ennek ellentmond az “Értekezés a hajóépitésröl 1620″ anonym angol kézirat, ahol a bordák felsö része igencsak be van húzva. S mint késöbb kiderült, Landström oldalnézetén  az ürmélység s ezzel együtt a merülés túl kevés, ezt is korrigálni kellett. Néhány 100 óra a kútba esett. El is ment a kedvem töle vagy két évre.

    Sok új könyv és rajz beszerzése után a második nekifutás. A tizedik borda megrajzolása után kiderült, hogy ez se jó. Szerencsére csak 100 óra esett a vödörbe. Aztán megint hosszú szünet.

    Már négy éve itt éltem, amikor P. Kirsch könyve “Die Galeonen” a kezembe került. Hurrá! ( Leirása megtekinthetö a Hajomakett.hu-ban irt könyvekröl irott cikkemben )

    Air-Brush festményem

    Nagy lelkesedéssel azonnal festettem egy perspektivikus képet. (50×70 cm)

    A harmadik nekifutásra aztán végre sikerült a rekonstrukció. Tartott vagy 3 évig.  Bordabeosztás, bordaszerkesztés, a vizvonal alatti részt mélyebbre kellet venni, s  sok-sok számolás s tabellakészités.

    Bordaszerkesztés

    Oldalnézet a cikornyákkal, hosszmetszet a berendezésekkel, sok felülnézet, sok keresztmetszet, árbocozat, kötélzet, vitorlázat stb, 24 rajz 1:50-ben. A részletekkel nem akarlak benneteket untatni. Végülis sok-sok év, kutatás és munka után 1997-ben lettem kész a komplett rajzokkal s még további 2 évig tartott a rajzok “tisztába” rajzolása.

    Valószinüleg ezt a hajót eredetiben soha nem épitették meg, az eredeti modell egy ajándék volt, amit hü flamand vazallusok II. Fülöpnek ajándékoztak. Habár néhány szakirodalomban utalások vannak egy ” Le gran´Griffon ” nevü nagy flamand galeonra. De ha megépitették volna, valószinüleg igy nézett volna ki. A méretezése legalábbis megfelel a korabeli adatoknak.

    A rajzokkal teljesen 1999-ben lettem kész. Utánna épitettem egy kis tesztmodellt, 1:100-ban a bordametszeteim ellenörzésére. Nagy megelégedésemre minden palánk futott, azaz a szép ivelés sehol sem volt hullámos, púpos. Sehol nem kellet a rajzokat korrigálni.

    Ez egyrészt azt bizonyitja, hogy az 1620-ból származó szerkesztési módszer igazán jó, – bár elsö nekifutásra bonyolultak látszik, igaz hogy aki haragban van a matematikával és geometriával az talán jobban teszi ha meg se próbálja – 3.-ik és 4.-ik hatványokkal meg trigenometriával kell számolni -, másrészt, hogy a számitásaim és szerkesztéseim is jók voltak.

    Elölnézet

    Metszet

    Hátulnézet

    Hosszmetszet részlete

    2004 szeptember közepén kezdtem el a modell épitését. Azóta bizony már sok idö lefutott a Dunán és a Rajnán. A modell már 1 éve kész, 2008 karácsonyára sikerült befejeznem, 3700 munkaórába került.

    Elözetesben a kiváncsiság felkeltésére álljon itt két fénykép.

    Ferde elölnézet balról

    Tükör és galéria

    Egy galeon rekonstrukciója egy autentikus múzeumi modell után.

    Királyhü flamand vazallusok 1593-ban az akkori spanyol királynak, II. Fülöpnek egy szép hajómodellt ajándékoztak, ami jelenleg a Madridi Museo Naval-ban található. A modell a korszak egyik jelentösebb hajótipusát ábrázolja.

    Habár a modell a szakirodalomban és a múzeum leltárlistáján a galeone megjelölést hordozza, tulajdonképpen inkább egy lassújárásu nehézkes karracke és egy karcsú, fordulékony hadigaleon keveréktipusa.

    A karrakcke-tol a hátsó rész mellvédjének  felfelé futó, fokozat nélküli, szép hosszú töretlen ivelését örökölte, de nem a karracke-ra jellemzö elöre nyúló elöbástyáját.

    A galeontól ellenben a karcsubb formát, a jellemzö, elörenyúló galliont, a tökéletesebb vitorlázatot s jobb manöverezöképességét.

    Sajnos a madridi modell nem arányos. “Votivschiff”-ként, azaz templomi ill. fogadalmi modellként lett épitve, azaz felfüggesztésre. Hosszirányban szépen arányosan van kialakitva, de az oldalfalak s az árbocok aránytalanul magasak, az élöhajó tul keskeny és alacsony, mindez persze azért, hogy a szemlélö alúlról arányosnak lássa a modellt.

    Az oldalfalak renaissance diszitése egyszerüen páratlan. Sokkal dekorativabb mint az angol galeonok geometrikus festett mintázata. (Revenge, Elisabeth Jones stb.) , szebben és filigránabban kivitelezték, mint az un. stockholmi galeonnál. Az eredeti modellen az oldalfalak festve vannak. Csak a hosszú galéria oldalai faragottak. Tapasztalt modellépitöknek ajánlatos az oldalmotivumokat is faragással ill. plasztikusan ábrázolni.

    A modell kötélzete itt-ott károsodott és szakértelem nélkül javitották, ezért meglehetösen tarka s nem egészen pontos. Az árbocozat, – a spriet- (felsö orrárboc),elö-, fö-,besan- és bonaventura árbocokkal – arra utal, hogy a modell korának egy nagy hajóját ábrázolja. Mint már emlitettem, a modell nem arányos. A rekonstrukció a modell alapján azomban egy olyan hajót kiván ábrázolni, amelynek méretei egy korabeli galeonnak megfelelnek.

    Sajnos még utalásokat se találtam arra vonatkozólag,  hogy a modell épitésének idején egy neki megfelelö igazi nagy hajót is épitettek-e. Néhány szakirodalom emlitést tesz egy “Le gran´Griffon” – a nagy Griffmadár – nevü nagy flamand galeonról, valamint létezik néhány a tengerfenékröl kiemelt ágyú, amelyek állitólag egy a spanyol Armadához tartozó, azonos nevü flamand galeonhoz – ill. annak roncsához tartoznak. Hogy az a modellel azonos lenne, arra sajnos hiányzik a bizonyiték.

    Ennek ellenére a modell egy olyan hajót ábrázol, aminek  tipusát a flamand festö, id.Pieter Bruegel számtalan festményén és rajzán – ha kevesebb diszitéssel is – szakértöként élethüen mutatja meg.

    A fontosabb források:

    – “Abhandlung über den Schiffsbau um 1620″  – Értekezés a hajóépitésröl – cim nélküli anonym angol kézirat. ( Egyes szakértök ezt is Matthew Bakernak tulajdonitják. – “A Ship is a concave Body…” – a hajó egy konkáv test – igy kezdödik az eredeti szöveg.

    ” Mallung nach dem Hauptspant ” – méretezés a föborda alapján – Matthew Baker

    “A Treatise on Rigging 1620″- Kötélzet, anonym, W.Salisbury átdolgozása

    “The Seaman´s Dictionary”- a tengerész szótára (lexikona)- Sir H.Mainwaring

    – Pieter Bruegel hajóábrázolásai

    – Egy flamand galeon modellje – galéria nélkül, Musee de la Marine, Paris

    A párizsi modell

    – Modell “Großer Lübecker Adler”– Nagy Lübecki Sas, amiröl ugyan sok helyen és sokan  azt állitják, hogy egy nagy Hansa Kogge, ami ugyancsak kérdéses, mert az igazi koggék ideje 1530 körül már rég lejárt. Ennek a hajónak már semmi köze sincs az igazi korabeli Hansa koggékhoz inkább egy karracke-val kevert galeonhoz hasonlit, pontosan mint a flamand. Ennek a hajónak az épitése volt a Hansa szövetség utolsó kisérlete idöközben igencsak lecsökkent hegemóniájának megmentésére. – Deutsches Museum, München és Deutsches Schifffahrtmuseum, Bremenhafen ( A Bremenhafeni modell 1:25-ben több mint 3 méter hosszu)

    A nagy lübecki sas

    Fö méretek: ( M 1:1 méterben/ M 1:50 miliméterben )

    1. Legnagyobb vagy teljes hossz (orrárboccal s papagályruddal): 67,50/1350
    2. A hajótest legnagyobb hossza: 56,25/1125
    3. Tökék közötti levetitett hoszz: 42,90/858
    4. Vizvonalhossz: 40,00/800
    5. Az egyenes gerinc hossza: 32,25/645
    6. Legnagyobb szélesség a föbordán: 12,00/240
    7. Ürmélység: 5,00/100
    8. Szélesség és gerinchossz aránya:  1:2,688
    9. Magasság a gerinc aljától a föárboc szászlógombjáig: 56,00/1120
    10. A fövitorlarúd hossza: 30,00/600


    Kategóriák:Flamand galeone 1593, Történet Cimkék:

    Flamand galeone 1593 – Épités1

    2010. március 25. csütörtök Nincsenek hozzászólások

    Négyárbócos galeon épitése berendezett fedélzetekkel 1:50

    Ahogy elnézem éppen 2 éve, hogy megirtam a Hajómakett.hu számára a cikkeket a flamand galeon rekonstruálásról. Talán lassan ideje, hogy az épitéssel itt folytassam, miután a modell több mint 1 éve kész.

    Elörebocsájtom, hogy nem fogok belemélyedni az alapvetö fogások részletes leirásába. Részletes ott leszek, ahol számomra is fogós problémák megoldásáról fogok irni, pl. a galéria kialakitásáról, a tatfedélzet baldachint tartó rácsszerkeztéröl , vagy az árbóckosarak kivitelezéséröl.

    Miután jelenleg épitem a Prince Royalet s párhuzamosan arról is irok itt, sokszor elö fog fordulni,  hogy  amit egy helyen leirtam, azt mégegyszer nem irom le, hanem csak utalok rá, valamint hogy esetleg felhasználom a másik modell fotóit.

    Miután az összes rajzot magam készitettem, ezért természetesen megszabadultam sok mérgelödéstöl, ami elö szokott fordulni, amikor az ember egy új tervrajzba belemélyed, s menetközben kiderül, hogy az egyes nézetek méretei között eltérések vannak. ( Kérdezzétek meg a Mohát a Hajómakett.hu-nál, hogy mit mérgelödött a hires-nevezetes Mondfeld spanyol sebek tervrajzával, ill. olvassátok el töle a cikket ugyanott.) De a vásárolt vagy “kölcsönkért” ill. ingyenesen letölthetö tervrajzokkal már eleve az a a baj, hogy nem elég részletesek, föleg ha valaki a belsö berendezéseket is meg akarja épiteni. A legtöbb rajzkészlet nem tartalmaz keresztmetszeti rajzokat, ill. jó esetben max. hármat. Ha a belsö fedélzeteket is ki akarjuk épiteni,  akkor minden egyes épitési bordánál meg kell rajzolni a keresztmetszetet a fedélzeti gerendákkal. Ez a következöképpen történik:

    Keresztmetszetek rajzolása

    ( W. zu Mondfeld – Historische Schiffsmodelle – c. könyvéböl )

    1. Az egyes bordakontúrok átrajzolása a bordararajzról
    2. A dörzsfák helyének és az ágyúablak (ha van itt) átrajzolása az oldalnézetröl
    3. A fedélzeti gerendák felsö élének átrajzolása a hosszmetszetröl, valamint a bordavastagság (mélység) megrajzolása.
    4. A f edélzeti gerendák megrajzolása.

    S ezt bizony minden egyes bordánál meg kell rajzolni.

    A fedélzet keresztirányú domborulata a következöképpen rajzolható meg:

    A gerendák magassága középen a saját hosszának az 1/25-1/40-ed része. Ez elsösorban korszaktól és hajótipustól függ. Pl. az öregebb sebekeknél extrém magas ivü volt, mig a 19. szd.-i klippereknél már majdnem egyenes volt. Mivel az összes gerenda ive egyforma, egy sablont készitünk kartonpapirból, még jobb ha 0,5 mm-es polystirol lapból. Húzunk egy 250 mm hosszú szakaszt, berajzoljuk a közepét, s ide merölegesen felmérünk – 250:40=6,25 mm-t. Az igy kapott 3 pontot körzövel kellene összekötni, de mivel ekkora körzönk nincs, görbevonalzóval kötjük össze öket.

    Sablon fedélzetivnek

    Egy trükk azoknak akik szivesen rajzol(ná)nak hajórajzokat hagyományos módon rajztáblán: Mivel a hajóvonalrajzok egy része nagy ivelésü igy a kereskedelemben kapható göbevonalzókészlette  nem lehet öket megrajzolni. A megoldás: A rajztáblára felerösitünk egy 0,5 mm-es horganyzott vagy festett vaslemezt. Erre rögzitjük speciális ragasztószalaggal a pauszpapirt. Keresünk valahol (MÉH?) egy kidobott hütöszekrényt, s az ajtajából kiszedjük  a mágneses gumi szalagokat. Mivel ezek szuper hajlékonyak bármiféle ivet megrajzolhatunk velük, jól tapadnak a vas lemezre. Természetes ma már akinek van CAD programmja, s érti is a használatát, annak nincs ilyen gondja. Mig pár éve a CAD programmok több 100 €-ba kerültek, ma már sok egyszerübb CAD programm ingyen letölthetö a Netröl, de 30-40 €-ért egész jókat lehet kapni.

    A bordák vastagságát, mélységét is a legtöbb esetben magunknak kell megszerkeszteni. Egy hadihajó falvastagsága a legnagyobb szélességnél eltekintve néhány extrém esettöl, ált. 60-70 cm volt. Ebböl külsö palánk 10-12 cm, belsö palánk 6-8 cm, marad 44-50 cm. Ez 1:50-ben 8-9  mm. A bordák vastagsága ettöl lefelé kissé növekedett, felfelé pedig csökkent. A falvastagság a mellvédnél már csak 30-40 cm volt.

    A flamand galeon egy bordájának az összeállitása:

    Borda

    1. Ezeket a részeket ki kell fürészelni
    2. Könyökök
    3. Fedélzeti gerendák
    4. A könyökök elkészitése, helyükre illesztése és a bordával való összefúrása után itt levágjuk a fedélzeti gerendákat a bordákról
    5. 1,8-1,9 mm-es furatok a csapoknak
    • KWL – Kontruktions Wasser Linie – Szerkesztési vizvonal
    • Bg – größte Breite – legnagyobb szélesség
    • H18 – hinten18 – a 18.as borda a föbordától hátrafelé

    Ezeket a rajzokat minden bordánál meg kell szerkeszteni, s átmásolni a 6 mm vastag réteges lemezekre. (vagy indigóval, vagy a papirt rá is ragaszthatjuk)  A bordákat gépi lombürésszel (dekupir) kifürészeljük.

    Egy borda összeépitése: megszerkesztjük a könyököket s maradék lemezböl kifürészeljük öket. A bordát lefekteve ideiglenesen rögzitjük a könyököt a megfelelö helyen s a kettöt együtt 4 helyen – két furat a bordába, kettö a gerendába –  1,8-1,9 mm-es fúróval átfúrjuk. A könyököket filctollal megjelöljük, hogy késöbb tudjuk, hogy hova tartoznak. A bordákból az 5-ös pontnál kifürészeljük a fedélzeti gerendákat, ezeket is megjelöljük, majd eltesszük öket késöbbi használatra. A két alsó könyököt ragasztással és 2 mm-es csapokkal a helyükre erösitjük. A felsöket félretesszük, azokat majd késöbb rögzitjük, ahogy felfelé haladunk az épitéssel.

    A bordázat

    A flamand bordázat épitésének korai fáziasairól sajnos nincsenek fotóim, ezért utalok itt a Princre Royale épitésére, mert a flamand bordázatának összeállitása hasonlóan történt.

    Bordázat1

    De a flamandnál nem kezdtem el azonnal a palánkozást, hanem a kész bordázatot talpra állitva egy új sólyára rögzitettem.

    Bordázat2

    Következett az alsó ágyúnyilások kereteinek, tokjainak az elkészitése. A tokokat be lehet épiteni a palánkozás elött – mint itt, ill. a palánkozás után, mint a Princenél. Mindkét megoldásnak vannak elönyei és hátrányai.

    Bordázat3

    Az alsó tükör

    Most kell az elöre elkészitett alsó tükröt is a bordázatra felszerelni, még a palánkozás megkezdése elött, mert a palánkok hátsó kifutó végei majd rátakarnak a tükörre.

    Alsó tükör

    Az alsó ütegfedélzet

    Az alsó ütegfedélzet palánkozását nem készitettem mindenütt különálló lécekböl, hanem egyes fedélzeti darabokból, ahol is 1,5  mm-es replemezre 0,6 mm-es jávor furniert ragasztottam, s a palánkozás vonalait csak bekarcoltam.

    Alsó fedélzet1

    Mivel az ágyúablakok sora oldalnézetben elöre s hátra felfelé ivel s a dörzsfák vonalát követi, a korabeli hajóknál a fedélzetet lépcsözetesen kellett elkésziteni ahhoz, hogy az ágyúcsövek minden ágyunyilásból nagyjából középen nyúljanak ki.

    Az alsó fedélzet részletei:

    Az alsó ütegfedélzet eleje

    Az alsó ütegfedélzetfedélzet középsö része

    Az alsó ütegfedélzetfedélzet hátulja

    1. A hajóorr magasitott fedélzete – 2x6mm-es jávor lécek
    2. Középfedélzet  – ” elöregyártott” , a fennt leirt módon elkészitett fedélzeti szegmentek
    3. Lejáró a különféle raktárakba
    4. Horgonykötélbak
    5. A konyha – Kombüse – feletti rácsok – Gräting – ( a legalsó fedélzetet, az un. Orlop fedélzetet ugyan megrajzoltam, de feleslegesnek tartottam kiépiteni.
    6. A kis csörlö “talpcsapágyazása”
    7. A kovácsmühely feletti rácsok
    8. Lejárók az alsó fedélzetre – ezek a csapóajtok nem nyithatók, a zsanérokat fekete fotókartonnal imitáltam.
    9. A fö rakodónyilás – a 4. és 9. sz. között középen az Orlop fedélzeten van a konyha, mögötte a kovácsmühely, amit kovácsmühelynek gyakorlatilag csak a kikötöben vagy lehorgonyzott hajónál használtak, útközben betegszoba volt, mert a kovácstüzhellyel füteni is lehetett. Mögötte voltak a lejárók lépcsöi. BB – Backbord – azaz baloldalt van az élelmiszer kéziraktár meg a szakács – Smutje – sz.sz. koszos – meg a fökukta kojéi. Koje – egyfajta dobozágy. Azok mögött két szük kajüt emeletes kojékkal a kovácsnak, az ácsnak s azok segédjeinek. SB – Steuerbord – azaz jobboldalt van a vitorlaraktár, sokszor a hajósinasok és kukták hálóhelye. Ezek alatt a területek alatt, legalul a hajóürben van a horgonykötélraktár. (Mint már emlitettem, ezek helyiségek a modellen nincsenek kiépitve.)
    10. Könyök
    11. Pumpák
    12. A föárbóc talpblokkja. A valóságban a föárbóc a gerinen állt,  modellen itt keresztezte a gerinclapot egy borda, s kénytelen voltam igy megoldani.
    13. A golyóraktárak fedelei
    14. Lejáratok az Orlopra – 12.-14.sz.  alatt az Orlopon középen egy helyiség amit helyzettöl függöen betegszobának vagy kéziraktárnak használtak, kétoldalt az orvos és számvivötiszt kajütjei és raktárai.
    15. A nagy csörlö “talpcsapágya”
    16. Lejáratok az Orlopra, a Konstabler, Konstapler – tüzszerészmester kamra elöterébe. Innen nyilik egy kiadóablak hátra a Konstabler kamrájába, ezen keresztül adták ki a Cartouche – okat.( Ez nem volt más, mint lenvászon zsákokba elöre kiadagolt puskapor töltetek, amik karton hengerekbe voltak elhelyezve, igy tárolták s szállitották öket az egyes ágyúkhoz.) Az elötérböl nyilt még két ajtó elöre, a kapitány és a tisztek személyi raktárába, valamint kétoldalt 1-1 ajtó a felsö kenyérraktárakba. Még mélyebben ezek alatt a területek alatt volt középen a puskaporraktár s kétoldalt az alsó kenyérraktárak. Ennek az elrendezésnek az volt a gyakorlati szerepe, hogy ha egy ellenséges ágyúgolyó a vizvonal alatt átüötte volna az oldalfalat, akkor az megakadt az alsó kenyérraktárban, s nem jutott el a puskaporig.
    17. Az ütegfedélzet kissé megemelt része, 2×6 mm-es jávor lécekböl
    18. A besanárbóc talpa.
    19. Az ütegfedélzet leghátsó, lesüllyesztett része. Ezzel a megoldással az itt álló hátrafelé tüzelö ágyuk kb. azonos magasságba kerültek a föbordánál álló ágyúkkal.
    20. Lejárat a kézifegyver raktárba
    21. A hátsó trimmkamra fedele. Az ágyúgolyók ált. középen voltak tárolva, magas, keskeny kamrákban – ld. 13.sz.  De hosszanti trimmelésre (Trimmelés: a hajótest kiegyensulyozása vizszintesbe ) volt egy kamra az orrtöke mögött s egy a fartöke elött. Szükség esetén addig rakosgatták a golyókat ide-oda, amig a hajó vizszintesen uszott.
    22. A Konstabler kamra ajtaja. A kamra a 17.sz. fedélzeti rész alatt van. Itt álltak a polcok a megszámozott Cartouche-okkal. Ez a kamra elfoglalta a hajó teljes szélességét, kétoldalt volt 1-1 ajtokkal zárható szekrénykoje a két Konstablernek. Az egyik Konstabler a hajó egyik oldalának az ágyúiért volt felelös, a másik a másikért.
    23. Levezetö lépcsö a  konstablerkamrához
    24. Két lépcsö az ütegfedélzet sikjai között
    25. A belsö palánkozás – az összes belsö palánkozás 1×5 mm-es hárs lécekböl készült, s kármin pirosra van festve.
    26. Also tükör
    27. Fartöke
    28. 2 db. 18 fontos Coulverin
    29. Ezek alatt a padlók alatt volt két kis alacsony és szük kamra, alig fért el bennük a koje a két tüzszerész segédnek. Konstablermaat – Maat – a Maat egyfajta altiszti rangot jelentett.
    30. A leendö belsö galéria fedélzeti gerendái

    2a. Scherstöcke – magyar nevéröl nem tudok, sz.sz. nyiróbot,  – gerenda. Ezek két a fedélzet hosszában végighúzodó vastagabb palánk.Szerepük a szerekezet erösítése, valamint ezek fogták közre a rakodónyilásokat s a lejárókat.

    A nagykajüt alatt volt egy belsö galéria, amin négy kis Falcon ágyú állt csúszólafettákon.

    Belsö galéria

    31.- A belsö galéria fedélzete.
    32.- Korlát és egyben Leuwagen – erre fekszik fel a kormányrúd.
    33.- A csúszólafetták.

    Mindez talán jobban érthetö, ha megnézzük a hosszmetszeti rajzon:

    Hosszmetszet

    43.- Az ütegfedélzet hátsó mélyitett része
    81.- A belsö galériafedélzet
    103.- A nagykajüt

    Most már csak a lafettákat a fedélzetre rögziteni. Az ágyúcsöveket én mindig a végére hagyom, mert ha már most rögziteném öket, akkor a kilógó csövek mindenbe beleakadnak.

    Az alsó ütegsorra a következö ágyúkat terveztem: az elsö kettö 18 fontos Coulverin drake ( a drake tipusok rövidebbek voltak, hasonló kaliber melett) 2,6 m hosszú, a következö 14 18 fontos Coulverin normálméret 3 m hosszú, s a 2 leghátsó Jäger – vadász, 18 fontos Coulverin 3,6 m hoszzú. A modellen persze az összes 64 mm hoszzú. Az ágyúkötelekböl itt  csak a Broktau-kat, a fékköteleket raktam fel.

    Ha az alsó ütegfedélzeti lafettákat a helyükre erösitettük, akkor következik a föfedélzet keresztgerendáinak s a hossztartóknak valamint az alátámasztó oszlopoknak a beépitése.

    Lafetták

    Kategóriák:Épités1 Cimkék: