Archívum

A Szerkesztő archívuma

Jotika-Victory – Der Bau Teil2

2010. december 5. vasárnap Nincsenek hozzászólások

Untere Beplankung und die Decks

Bei der unteren Beplankung hat die Jotika eine Neuerung eingeführt. Nämlich: die Kanonenpfortenreihen sind aus 1,5 mm Sperrholzplatten gefertigt, wobei alle Pfortenluken schon ausgefräst sind.

Leider hier und da hapert es es bisschen mit der Genauigket.

Ich frage mich immer und immer wieder: was machen bzw. wie arbeiten bei solchen Firmen die Konstrukteure? Sie zeichnen mit CAD und die Teile werden mit CNC ausgefräst? Woher kommen dann doch die Ungenauigkeiten?

Als ich die einzelne Segmenten auf die Zeichnung aufgelegt, wurde sofort eindeutig, dass die Lage der einzelnen Pfortenluken – in den Segmenten – passte nicht mit der Zeichnung genai zusammen.

Besonders grob war das Unterschied bei den beiden oberen Segmenten, wo die Weite zwischen der 7. und 8. Luken fast 3 mm größer war, wie die auf der Zeichnung.Hier musste ich diese Segmenten verkürzen.

Weitere Probleme:

1.- Die 1,5 mm dicke Sperrholz Segmenten sind ziemlich schwer zu biegen. Man muss sie minimum 30-40 Minuten im heissen Wasser baden lassen, trotzdem reicht es nicht sie nur zu kleben, sie müssen zusätzlich noch genagelt werden.

2.- Nach der Anleitung sollte man zuerst das mittlere und das obere Deck befestigen sowie paralell die Leisten, die später die Halbkanonenrohre halten werden in die Spanten “einfadeln”.

Nur: die Hauptdecksplatte ist 1 mm Sperrholz. Darauf kommt die Decksbeplankung aus 1×4 mm Leisten. Diese Konstruktion aber wird so steif, dass man sie in einem Stück nicht mehr auf ihren Platz einbiegen kann!

3.- Wenn wir alles nach der Anleitung so gefertigt hätten, dann könnten wir nicht mehr in die “Innereien” des Modells -mit der Hand – zugreifen, was aber wichtig wäre, um die Trempelrahmen genau zu befestigen.

Letzendlich musste ich das ganze Verfahren auf den Kopf stellen.

1.- Ich habe zuerst die obere Segmente befestigt. Deren vordere und hintere oberste Lagen konnte ich von der Zeichnung übernehmen.

2.- Dann die mittlere.

3. – Dann die untere.

1.- Damit die senkrechte Trempelrahmenleisten grössere Klebeflächen bekommen, habe ich 1-1 zusätcliche Leisten hinter der Luken geklebt.

2.- Danach habe ich die unterste Halbrohrhälter eingefädelt. Die unterste Kanonenreihe hat kein Deck.

Danach kamen die mittlere Trempelrahmen in die Reihe, dann die Decks.

Damit ich die Decks einpassen konnte, musste ich sie bei der Längstachse in 2 Teile zersägen.

1.- Das mittlere Deck ist 5 mm Sperrholz. Ich habe es nur dort beplankt, wo es sichtbar ist.

2.- Unter die Decksbalken habe ich noch zusätzliche Stützen angebracht.

Für die innere Beplankung des Hauptdescks sind auch 1,5 mm Sperrholz Segmenten beigelegt. Nach der Anleitung sollte man zuerst diese befestigen und danach das Hauptdeck. Nur konnte ich dabei nicht verstehen, warum sind dann Ausparungen im der Hauptdecksplatte bei den Spanten?

Hier habe ich auch das ganze Verfahren umgekehrt. Zuerst habe ich die eine Hälfte des beplankten Hauptdecks befestigt, danach die innere Beplankungssegmenten. Natürlich musste ich dabei von diesen Segmenten unten 2 mm abschleifen.

Damit die Kanonenpfortenluken der ausseren und inneren Segmenten schön zusammenpassen, habe ich 2 quadratische Passstifte gefertigt.

4.- Hier musste ich die oberste Segmenten verkürzen.

4.- Die Passstifte.

Kategóriák:Der Bau2 Cimkék:

Jotika-Victory – Der Bau1

2010. november 21. vasárnap Nincsenek hozzászólások

Anfang Juli habe ich einen Auftrag erhalten eine Jotika-Victory zu bauen. Obwohl ich immer betone, dass ich die Vici überhaupt nicht mag, trotzdem es wird in den letzten 8 Jahren die vierte Victory aus Kasten.

Ich war neugierig auf den Kasten, weil ich schon von der Jotika eine Agamemnon gebaut habe. Obwohl ich den Kasten schon Ende Juli bestellt und bezahlt habe, bekam ich ihn – angeblich wegen Engpass – nur vor 3 Wochen geliefert.

Die erste Eindrücke waren gut. Leider seitdem bin ich ein bisschen enttäuscht. Warum? Es folgt.

Sprechen wir zuerst ein wenig von den Baukastenmodellen.

Ich habe schon hier und da mehrmals erwähnt, dass ich kein Feind und auch kein Freund der Kastenmodelle bin. Man muss aber berücksichtigen, dass bei einem Kastenmodell die Schwierigkeiten ganz anderswo liegen, als bei einem Planbau.

Die Meinung, dass man ein Kastenmodell nur zusammenstecken muss, wie ein Puzzle, hat schon viele Modelllbauer auf die Grenzen der Verrücktheit vertrieben.

Bei dem Bau eines besten Kastenmodell muss man fast zwangsläufig vorerst alles  – von den benutzbaren  Baumethoden angefangen bis zur Baureihenfolge – gründlich überlegen. Wobei die oft unüberlegte, dasss ich nicht sage manchmal sogar unverständliche und immer zu wenige Bauanleitungen nicht gerade hilfreich sind.

Leider hat mich auch die Anleitung dieser Victory sehr enttäuscht! Bei vielen Stellen – und fast immer dort, wo – sagen wir so, wo für Anfänger die Anleitung detailter sein müsste, werden die Probleme wortwörtlich verschwiegen!

Die Modellbaukastenhersteller erzählen uns immer wieder, wie leicht aus ihren Baukästen sogar ein Anfänger mit ganz wenig Werkzeugen wie schöne “autentische” Modelle bauen kann! Aber es nichts anderes, als Geschäftspolitik.

Zitat aus der Bauanletung:

” Obwohl ein Großteil dieser Vorschläge den erfahreneren Modellbauern  schon gut bekannt ist,kann dieser Bausatz – und andere in derselben Serie – auch von weniger erfahrenen Modellbauern gebaut werden, solange ausreichende Informationen zur Verfügung stehen”

Ich finde schon allein diesen Satz einen Witz!

Was heißt – ausreichende Informationen? Die Bauanleitung – meine Meinung nach – überhaupt nicht ausreichend und mit der Genauigkeit der Risse gibt es auch einige Probleme.

Auch für Anfänger geeignet? Weit gefehlt!

Noch ein Zitat:

“Diese Victory wurde wie auch alle unsere anderen Modelle mit modernster CAD/CAM-Technik entworfen. ”

Kann sein. Und gerade deswegen wunderte ich mich, dass einige ausgefräste Teile passten nicht mit den Zeichnungen zusammen! (Davon auch noch später.)  Na ja, bedenke: die Schreibmaschine kann nicht verantwortlich sein für die Tippfehler und die grammatische Fehler einer Sekretärin, oder?

Ich habe mich “seelisch” gut darauf vorbereitet, dass mich hier auch – wie so oft schon andere von mir gebauten Kastenmodellen – noch viele “schöne” Bescherungen erwarten.

Also: was gibt´s im Kasten?

Sperrhölzer: von mittelmässig bis gut, trotzdem besser als bei anderen Firmen. Dass einige doch ein wenig verzogen sind, dass kommt wahrscheinlich vom Eigenschaft der dünnen Sperrhölzer.

Leisten und Rundhölzer: gut

Zierraten aus gegossenem Zinn: wirklich gut! Ich muss hier folgendes erwähnen: bei einigen italianischen Kasten sind die Zinnzierraten ist die Legierung sehr-sehr hart und die Zierraten sind manchmal so dick, dass man von deren Unterseite 2 mm! abschleifen muss!

Geätzte Teile: die sind wahrlich klasse und schön

Taue: gute Qualität, abgesehen davon, dass die für das stehende Gut vorsehene schwarz sind (was wieder eine interessante Diskussiontheme ist: was für Farbe hatte das stehende Gut? Wann, wo und warum gerade so?)

Es tut mir sehr Leid, dass ich z.Z. sehr wenig Zeit habe den Baubericht zu schreiben, obwohl beim Bau schon bei der 2.-ten Beplankung angelangt bin.

Ich bemühe mich meine  selbsterlegte “Hausaufgabe” zu erledigen, trotzdem kann ich mich nicht vervierteilen.

Ich wünsche hiermit für die Agostini-Victory Modellbauer viel-viel Erfolg bei ihren Projekt.

– Ahoi Jungens!

Ich danke Euch Euere Meinungen.

@ Modellbaumechaniker

“Wow, du hast in 20 Jahren 30 modelle aus Baukästen gebaut??!!! Respekt. Die meisten dürften es nicht mal andersrum schaffen”

Ich hätte hier ein bisschen genauer sein sollen. Die Zahl stimmt zwar ung. Aber ich muss noch dazu sagen, dass von den 30 vielleicht 12 waren grössere Modelle, die andere so “goldige” kleine Flitzer, wie z.B. Rattlesnake oder Mars usw.

Ich habe jetzt 40 Jahren Ehrfahrung und Übung. Dazu kommt, dass ich ziemlich schnell und effektiv arbeite und habe eine ziemlich reiche und vollgestopfte Trickskiste. Ich habe irgendwann auch in der Küche angefangen, mich mit der “Schiffsmodellbauepidemie” zu infizieren. Aber dass ist eine sehr lange Geschichte.

Ich hatte damals auch ziemlich wenig Zeit ernshaft zu bauen. Aber meine Träume – Schiffsmodellbauträume – haben mich nie verlassen.

@ Sir Horatio Nelson und Modellbaumechaniker

“Nun habe ich eine Frage: Du hast einen Auftrag erhalten?
Von einer Firma, Bekannten oder vom Hersteller. Das würde mich interressieren. ??”

“Kann mich aber der Frage vom Markus nur anschließen, würde mich auch interessieren von wem du den Auftrag bekommen hast”

Nun, ich habe seit ung. 15 Jahren von einigen Händler die Aufträge bekommen. Vor 2 Jahren aber hatte ich von denen genug. Wir haben in den letzten Jahren immer mehr gestritten,hauptsächlich wegen Geldes. Sie wollten immer mehr absahnen. Irgendwann hatte ich die Nase voll.

Seitdem baue ich nur für Privaten, die von anderen – von Bekannten, von Verwandten  – von mir gehört haben, bzw. sahen eines meiner Modelle. – sozusagen  “Flüsterwerbung”.

Ich habe dem Herbert schon gesagt, es reicht mir, wenn ich järlich 2 Aufträge bekomme, schliesslich möchte ich irgendwann meine Prince Royale auch fertig bauen.

@ Revier

“Gibt es denn merkwürdige Ansichten überhaupt?”

Sicher. Und ich war und bin immer “Ortodox”!

Ich nörgele sogar ziemlich viel, aber nicht nur so aus Sport oder aus L´Art pour L ´Art!

Ich will meine “merkwürdige” Ansichten und Baumethoden nirgendjemand aufzwingen!

Jeder kann so bauen, wie er will! Irgendwann aber kommt vielleicht die Erkenntniss – oder auch nicht – ist diese Bastlerei was ich mache hat wirklich noch was mit Schiffsmodellbau zu tun?

Es ist keine Schande die Tricks der “Erfahreren” abzukupfern, die sogar angeboten werden.

Soviel davon für Heute. Wenn ich ein kleines bisschen mehr Zeit habe(n werde), will ich diesen Bericht weiterschreiben. Der Witz dabei ist – wie fast immer -, dass ich wahrscheinlich schneller baue, als ich die Berichte schreiben kann.

So sah das Modell vor 2 Tagen aus.

Aber in der Zukunft will ich nicht mit den Fotos vorauseilen. Ich werde mich streng nach den Baufasen halten.

Diejeinigen, die mich noch nicht genug kennen und vielleicht mich bzw. meine Modelle näher kennenlernen möchten, verweise auf mein “ungarischen” Blog:

http://szeibel.makettblog.hu/

Godewind

Der Bau – Teil1

Na, dann fangen wir mit dem Bau an.

Vorher möchte ich noch bemerken, dass ich fast nichts so gemacht habe, wie es die Anleitung uns rät. 🙂 Ob warum, das werde ich dort erklären, wi ich was andersherum gemacht habe.

Die Befestigung des Modells

Ihr sollt nicht glauben, dass ich jetzt vorauseile. Ein so grosses Modell braucht eine solide Befestigung. Da die Kielplatte nur 5 mm dick ist, die Anleitung rat uns, in die Kielplatte 2-3  3mm Bohrungen zu bohren und so das Modell in die Bohrungen geklebten Metallstiften auf Säulen oder in eine Art Wiegen zu befestigen. Das aber erschien mir ziemlich gewagt.

Ich befestige meine grösseren Modelle mit M5 Schrauben. Dazu baue ich zuerst in die Kielplatte selbsgefertigte 5x7x15 mm Mutter. Das Problem nur, dass sie 8-9 mm dicke Kielplatte haben. Bei dieser Victory musste ich diese Mutter quer zur Kielplatte einbauen.

1.- Die Nute; 2.- Die Spezialmutter; 3.- Die Seitenplatten

Die aufgeklebten Seitenplatten und eine Probeschraube

Die Kontakte der Beleuchtung

Weil ich dem Kunden versprochen habe in die Kajüten auch eine Beleuchtung zu installieren, musste ich mir schon hier überlegen, wie ich die Kontakte bewerkstellige.

Da das fertige modell auf 3 gedrechselte Säulen aufgestellt wird, die beim Kunden montiert werden müssen, brauchte ich eine zuverlässige Methode. Bei Conrad habe ich die Lösung gefunden. Tamya Goldkontakte 1,5 mm.

Die Büchse davon haben 2,8 mm Aussendurchmesser, b equem um sie in die Kielplatte einzusenken.

1.- Büchse

Die Heling

Die Heling ist eine stinknormale 20 mm dicke Platte. Vorne und hinten je 2  “Winkelhölzer” unterstützen seitlich die Kielplatte.

Die Befestigung der Spanten fange ich in allgemeinen mit dem Hauptspant an. Den stelle ich ganz genau an und die Lage der anderen Spanten bewerkstellige ich mit Abstandhälter.

Hier hat es aber gerade so bequem gegeben, dass der Referenzspant der 15.te geworden ist, den ich genau neben den hinteren Winkelhölzer gestellt habe, die ich mit noch je 2 senkrechte Leisten noch zusätzlich befestigt habe.

Das fertige Gerippe. 15 Stunden.

Der Spiegel

Und ich bin jetzt wieder nicht voreilig. Da ich – wie erwähnt – versprochen habe, eine Beleuchtung zu installieren – musste ich die “Innereien” des Spiegels ein bisschen umgestallten.

Zuerst – vor dem Eibau – habe ich in die 2 innere senkrechte Konsole je 3 Quadratlöcher gesägt. Nach der Zeichnung sind die 4 Konsolen paralell zur Kielplatte. So aber würden sie später vor sämtlichen  Fenster stehen. Kann sein, dass es niemanden stört, wenn die Fenster “geschlossen” dargestellt sind. Wegen der Beleuchtung aber, musste ich alle 4 Konsolen mit Abstandhälter schreg stellen, damit deren Hinterkanten überall zwischen 2 Fenster kommen.

Kategóriák:Der Bau1 Cimkék:

JoTiKa Victory – Épités1

2010. október 22. péntek Nincsenek hozzászólások


Habár állandoan emlegetem, hogy nem szeretem a Victoryt ez lesz a negyedik dobozos Victorym.

A dobozos modellek “tuningolásárol” irtam már a Hajomakett.hu-ban a fr.  sebek kapcsán. Mégis ugy gondolom, hogy talán nem árt, ha erröl a Victoryrol is irok egy meglehetösen részletes épitési leirást.

De mindenekelött szeretnék néhány félreértést eloszlatni a dobozos modelllekkel kapcsolatban. Mint már többször emlitettem, nem vagyok sem barátja sem ellensége a dobozos modelleknek. Márt csak azért sem, mert tkp. mind a saját épitésü mind a dobozos modell másfajta “megközelitést” követel meg.

Az a megközelités ill. vélemény, hogy a dobozos modellt csak össze kell rakni, mint egy puzzlét, már sok modellezöt kergetett az örület határára, mert ez sajnos nem igy van. Még a legjobb dobozos modellek épitése is megköveteli a munkamenet s munkafogások alapos átgondolását! S ezt sajnos nem segitik elö a legtöbb esetben gyenge s sok helyen szabályosan érthetetlen s nem átgondolt épitési leirások!

Az utobbi években nagyon keresettek lettek a Caldercraft-Jotika modellek, ami nem véletlen. A közismert délszaki “trehánysággal” összedobott olasz dobozokat mérföldekkel verik, ami persze az árban is keményen jelentkezik. De akkor sem szabad azt hinni, hogy ettöl majd kevesebb lesz a munkánk! Söt, szerintem az, hogy a doboz minösége eleve arra kell hogy predesztináljon bennünket, hogy mi is a lehetö legtöbbet hozzuk ki belöle. Ez a modell sem fogja saját magát felépiteni!

Sajnos ennek az épitési leirása sem éppen tökéletes. Nagyon sok helyen ahol részletesebb leirásra lenne szükség – föleg a kevesebb gyakorlattal rendelkezöknek – ott egyszerüen elhallgatják a problémákat.

S hogy a dobozok gyártoi mindig azt mesélik, hogy milyen egyszerü a modellt megépiteni, az egy egyszerü üzleti fogás! De hogy esetleg hány megkezdett modell vándorol a kukába, az öket nem érdekli!

Idézet: Ez a dobozos Victory modell – és más modellek is ebböl a szériábol – kevésbbé tapasztalt modellezök számára is megépithetö, ha kielégitö informáciok rendelkezésre állnak!

Már maga ez a mondat is kész röhej!

Eleve nyilvánvalo, hogy kezdö modellezök számára nem tudom ajánlani! Azonkivül, mit jelent a kielégitö informácio? A dobozban levö épitési leirás egyáltalán nem kielégitö, s a rajzok sok helyen nem egyértelmüek.

Fel vagyok rá készülve, hogy  – mint sok más régebbi dobozos modelljeimnél – még sok meglepetésben lesz részem.

Nézzük akkor, hogy mi is van a meglehetösen drága dobozban:

A réteges lemezek minösége a közepestöl a joig terjed, de igy is sokkal jobb, mint más dobozoknál. Ennek ellenére nem szabad azt hinni, hogy nem lesz közöttük néhány kissé görbe is. Ez eleve jön a vékony réteges lemezek tulajdonságaibol. Igy aztán tudomásul kell venni, hogy az aránylag hosszu gerinclap is kissé “ivelt”, s ezt egy megfelelö solyával kell kiküszöbölni.

A lécek s a kerekfák minösége kifejezetten jo.

A cinnböl öntött diszitmények is szépek s filigrának, szinte alig kell rajtuk finomitani.

Nagyon szépek a rézlapokbol kimaratott alkatrészek is, s jok az ágyucsövek is.

A kötelek is megfelelöek, eltekintve attol, hogy az állokötélzethez feketét adtak, s a kötélvastagság még mindig kevés.

Nos akkor nézzük az épitést.

A kész modell rögzitése

Nehogy azt higgyétek, hogy most nagyon elöreszaladtam. Egy  ekkora modellnek stabil rögzitésre van szüksége. Mivel a gerinclap 5 mm vastag, a leirás azt ajánlja, hogy a gerinclapba alulrol 2-3 3mm-es furatot kell furni, s abba 3mm-es réz csapokat beleragasztva lehet a modellt oszlopkra vagy bölcsöbe rögziteni. Nos, ez nekem tul gyöngének tünik.

A nagy modelljeimet M5 csavarokkal rögzitem, amik a gerincbe sülyesztett saját készitésü 5x7x15 mm szögletes anyákba csavarodnak bele. Igenám, de azoknak 8 mm vastag a gerinclapja. A megoldás: 3 helyen kifürészeltem a gerinclapbol 5 mm széles réseket.  5 mm vastag lemezböl kifürészeltem 2 db téglalapot, amikbe még 5×7-es ablakot fürészeltem. Igy az anya nem hosszában lesz a gerincben rögzitve, hanem keresztben, ugy hogy a két téglalap a gerinc két oldalára van ragasztva.

1.- Az 5 mm széles nut; 2.- A speciális anya; 3.- Az oldallap.

A már felragasztott oldallapok, s egy “probacsavar”.

Hogy az anya még véletlenül se tudjon oldalra kicsuszni, még kétoldalrol 1-1 kisebb lapot ragasztottam föléje.

A sólya

A solya egy 20 mm vastag bútorlap. Elöl és hátul 1-1 “vinklifa” 20 mm réteges lemezböl támasztja szorosan a gerinclapot. Ezeket gyakorlatilag csak egyszer kell elkésziteni.Én már évek óta használom öket különféle modellekhez. Mivel még a gerinc nincs a gerinclapra felragasztva, ezért a bordák leérnek a az alaplapig, igy tehát nem lehet a “vinklifák” között teljes egészében két hosszu távtartot rögziteni, csak rövidebb darabokat a bordák közé, de ez is elég.

A bordák rögzitését ált. a föbordánál kezdem, s csak ezt állitom derékszögbe, a többit töltelékfákkal állitom vele párhuzamosra. De itt eleve adodott, hogy az elsö borda a 15-ös lett, amit közvetlen a “vinklifák” mellé állitottam, s még két függöleges léccel is megerösitettem, s ahhoz állitottam be a többit.

A kész váz. Mindössze 15 óra.

A tükör

Most megint azt hihetitek, hogy elöreszeladtam. De ez is egy eklatáns példa arra, hogy mennyire elöre kell gondolkodni s munkafolyamatokat tervezni, valamint arra, hogy a leirás itt sem kielégitö!

Mivel világitást is igértem a hátso kajütökbe, elöször lyukakat kellet fürészelnem a 2 belsö konzolba.

Menetközben jöttem rá, hogy bizony néhány dolog nem igazán stimmel.

A rajz szerint a 2-2 konzol párhuzamos a gerinclappal s igy ezek a konzolok metszenék a késöbbi ablakokat. Lehet ugyan, hogy az nem zavarna, ha valaki nem akar világitást is csinálni. De akkor is nem ártana távtartókat betenni. Mindenesetre ahogy a leirás a tükör felhelyezését javasolja, az meglehetösen bizonytalan. Már maga az is, ahogy az ablakok behelyezését elképzeli. De erröl majd a maga idején.

Szoval, miután nálam – a világitás miatt – megengedhetetlen, hogy a konzolok keresztezzék az ablakokat, ezért a konzolokat kissé srégen – felülnézetben – kellett beállitani.

Ahogy elnézem ezen a felülnézeti foton furcsán állnak a konzolok, de ez az egész szerkezetböl adodhat. Mindenesetre a valoságban pont megfelelöek, ahogy majd a késöbbi fotokon láthato lesz.

Bár továbbra sem javasolom kezdöknek  a Victoryt sem rajz után sem dobozbol épiteni, ettöl függetlenül scannelem ennek a Victorynak majd az összes alkatrészét, amit majd átadok a szenvedélyes gyüjtönek a Tyrmannak.

Mindenesetre igyekszem ennek a Victorynak az épitését dokumentálni, megint csak azzal a “hátso” szándékkal, hogy aki mégis “felelötlenül” belevág a Victoryba mégse egészen “felelötlenül” tegye, hanem legyen valaki – ha más nem akkor a nagyszáju Flamenco – aki felhivja a figyelmeteket a buktatokra is.

Na akkor ennyit mára.


Most nem nyitok uj fejezetett, hanem itt folytatom tovább.

Alsó palánkozás és a fedélzetek

Az alsó palánkozásnál a Jotika bevezett egy “újitást”, amit azomban én nem tartok a legszerencsésebbnek. Nevezetesen az ágyuablakok sorát oldalanként 4 db 1,5 mm vastag réteges lemezböl kell felépiteni, amikben már ki vannak marva az ágyúablakok. Nem vagyok igazán meggyözödve arrol, hogy ez a megoldás elönyösebb lenne a lécekböl felépitett palánkozásnál, ahol nekünk kell az ágyunyilásokat felrajzolni s kivágni.

A legnagyobb gond az, hogy baj van a pontossággal. Mindig ujra kérdezem magam, hogy tkp. mit csinálnak, ill. hogyan dolgoznak ezeknél a cégeknél a tervezök? CAD-val rajzolnak s CNC-vel marják az alkatrészeket. Honnan jönnek akkor a pontatlanságok?  Ugyanis amikor ráfektettem az egyes szegmenteket az oldalnézeti rajzra, kiderült, hogy az ágyuablakok helyzete a szegmenten s a rajzon 1-1,5 mm-t eltért egymástol! Különösen durva volt a felsö szegmentnél, ahol az oldalirányu eltérés ill. a távolság  7. és a 8. ablak között majd 3 mm-el nagyobb volt a szegmenten, mint a rajzon. Igy ezt a szegmentet el kellet  ott vágni, s a két darabot rövidebbre csiszolni.

További gondok:

1.- A 1,5 mm vastag ágyusorszegmenteket 20-30 percig kell forro vizben áztatni, s még igy sem elég öket csak ragasztani – különösen az orr szük görbületénél, hanem szögekkel is rögziteni kell öket.

2.- Az épitési leirás szerint elöször a középsö s a föfedélzetet kellene a helyükre rögziteni s párhuzamosan a két also ágyusor ágyucsötarto léceit be kell füzni a bordák megfelelö nyilásaiba, amik az also sorok félcsöveit fogják tartani. Azután felerösiteni a szegmenteket s berakni az ablakokba a kereteket.

Csakhogy: – ha a föfedélzetet – 1mm réteges lemez – bepalánkozzuk, akkor a merevsége miatt nem lehet behajlitani a helyére.

– Mivel az igy felépitett szerkezetnél már nem férünk hozzá belülröl az ablaknyilásokhoz, ezért nehéz lenne a kereteket pontosan a nyilásokba beragasztani, arrol nem is beszélve, hogy az 1×16 mm léceknek, amikböl a kereteket kell késziteni, csak 1,5 mm – ami a szegmentek vastagsága – ragasztási felülete lenne.

Végülis teljesen fejre kellett állitani a javasolt épitési sorrendet.

1.- Elöször a legfelsö szegmentet kell felerösiteni. Ennek a hátso s elsö legfelsö pontjait fel lehet mérni a rajzrol.

2.- Aztán az alatta lévöt

3.- S azután a legalsot.

1.- Hogy a keretléceknek nagyobb ragasztási felülete legyen, minden ablak mögé függöleges léceket ragasztottam be szintben az ablak függöleges élével.

2.- Ezután befüztem az also félágyucsöveket tartó lécet. Az also ágyusornak nincs fedélzete.

Majd következtek a középsö fedélzet ablakkeretei.

S utánna a fedélzetek. Hogy a fedélzeteket egyáltalán a helyükre tudjam helyezni, ezért a hosszanti tengely mentén ketté kellett öket fürészelni.

1.- A középsö fedélzet 5 mm réteges lemez. Palánkozást csak ott tettem rá, ahol be lehet rá látni. Mivel itt is csak fél csövek vannak, itt is be kell füzni a tartoléceket.

2.- S most jött egy nagy meglepetés! A föfedélzetnek nem terveztek fedélzeti gerendákat! Még ha ezt egy darabbol raktam volna is be, furcsa, mert akkor is a középsö része csak a levegöben lebegett volna! Igy hát 5×5 ös léceket tettem be fedélzetni gerendáknak, s középen még alátámasztottam öket.

A föfedélzet belsö palánkozásához is 1-1 1,5 mm vastag réteges lemez szegmentet adtak, amiben szintén ki voltak vágva az ágyunyilások. A leirás szerint elöször ezeket a szegmenteket kellene belülre felerösiteni s aztán a föfedélzetet. Csak azt nem értem, hogy akkor a föfedélzet alaplemezének a szélein mért vannak bevágások a bordáknál.

Itt is meg kellet forditanom az eljárást. Elöször a bepalánkozott föfedélzet egyik felét erösitettem a helyére. Természetesen igy le kellet a belsö szegmentek aljábol 2 mm-t csiszolni, hogy bepasszoljanak a helyükre. Ahhoz viszont, hogy a belsö ágyuablaknyilások összepasszoljanak a külsökkel, kellet két 16×14 mm-es illesztöstiftet késziteni.

4.- Itt kellet elvágni a felsö szegmentet

5.- Az illesztöstiftek

Folytassuk tovább az also palánkozással lefelé. Itt gyakorlatilag nem sok probléma volt, eltekintve az elsö s utolso 3-3 borda szokásos pontatlanságával, amit már megszoktam. Hátul inkább csiszolni kellet ezekböl a bordákbol, mig elöl néhány helyen fel kellet öket hizlalni.

A felsö palánkozás

A felsö palánkozást itt is már a megszokott modszerrel az also dörzsfa vonalában kezdtem, majd felfelé folytattam.

Azután lefelé, de itt is mint az Agamemnonnál , ahová a rézboritás jön, nem raktam felsö palánkozást.

A rézboritás

S aztán jött egy végtelenül unalmas munka – a rézbotitás. Majd 5000 db. kis vörösrézlemezecskét kellet felragasztani.

A föfedélzet

Mint már emlitettem, a föfedélzetet is hosszában el kellet vágni, hogy be lehessen öket a helyükre tenni. Ezután jöttek a fedélzeti nyilások, a lejárok és a rácsok.

A világitás

A világitás 12V egyenárammal müködik. Négy párhuzamos áramkörbe egyenként 7-7 LED van azután sorba kapcsolva amik igy kiadják a trafo 17,5V terheletlen feszültségét. Az egyes LED-ek max. 35mA lehet. Ebben az összeállitásban az egy LED-re esö áram 20-25 mA.

Oldalzsebek

Hát bizony itt is akadtak problémák az alkatrészek méreteivel és az illesztésekklel. Sok helyen nem passzoltak össze a rajzzal, s ráadásul összehasonlitva a mintamodell fotoival észre kellett vennem, hogy bizony a mintamodell épitöje is bizony csalt itt-ott.

Az “ablaküvegek” 0,3 mm foliábol vannak, de hogy ne legyenek átlátszóak a belsö felükre mattüveg öntapado foliát ragasztottam.

A festés

A festés elött a felületet faolajjal kezelem. Alapozót nem használok. Spraynál egyrészt állandoan mindent be kellene maszkolni, másrészt minden tele lesz festékporral. A normális alapozofestéket meg tul vastagnak találom.

De mindig mérgelödöm s csodálkozom azon, hogy mért szeretik a dobozépitö cégek annyira a diofát a felsö palánkozáshoz. Ui. a világos szineket 3x kell felhordani, mire rendesen takarnak. A jávor sokkal alkalmasabb lenne, s nem drágább a dionál.

A megszáradt felületeket Marabu selyemfényü lakkal lakkozom.

Amig az egyes rétegek száradnak elkezdem közben az apróságokat is festeni.

Néhány további foto az épitésröl. Kisérö szövegre sajnos most nincs idöm. Majd késöbb hozzáirom.

További Fotok:


Kategóriák:Épités 1 Cimkék:

Prince Royal 1610 – Der Bau Teil4

2010. október 13. szerda Nincsenek hozzászólások

Das mittlere Deck

Die Beplankung des Decks.

Die obere Konstaplerkammer

Auf dem mittleren Deck befand sich auch eine Konstaplerkammer. In der unteren Kammer waren aber nur die Cartousche für die 24 Pfund-Kanonen auf dem unteren Deck gelagert. Demgegenüber in der oberen Kammer waren die Cartousche für die 18 Pfund-Culverine auf dem mittleren Deck sowie die für die 12 Pfund-Demi-Culverine auf dem Hauptdeck gelagert. Deswegen waren die mit unterschiedlichen Farben gekennzeichnet.

Diese Kammer hatte auch ein Vorschott mit zwei Türen.

Sowie hier befanden sich noch zwei kleine Kammer für die zwei Oberkonstapler.

Und durch diese Kammer wurde auch die Pinne geführt.

Nach der Fertigung und Einkleben der Lafetten konnte ich die nächste Decksbalken einpassen.

Der Vorderteil des Decks. Fallknecht des Vorsegels und Niedergänge. Die Ladeluke hier hatte schon Grätings.

In die Mitte mit dem Quadratmuster kommt später die Offiziersmesse, in die beiden Seiten je 4 Offizierskajüten.

Befestigung des Ruders

Die Fingerlingen sind aus 0,5mm Messingblech und ein Stück Messingrohr gefertigt, dessen ausserer Durchmesser 4mm, der innere 3mm sind.

Ich habe aus  dem Blech 4mm breite Streifen geschnitten und in deren Mitte ein Stück Rohr gelötet. Die ausstehende Teile der Rohren danach abgeschliffen und die Streifen gebogen.

Die Fingerlingen für den Ruder sind genauso gefertigt, mit der Unterschied, dass ich noch dazu flachköpfige Zapfen gedreht und in die Rohre eingedruckt habe.

Die Kanonenlöcher des Hauptdecks

Hier musste ich wieder ein bisschen grübeln, wie sie sich genau machen lassen. Vorläufig konnte ich nur die 4 mittlere Löcher machen, weil für die andere muss ich noch die Beplankung weiter nach oben ziehen.

Nach dem Aufzeichnen der Mitten der Löcher, habe ich sie aufgebohrt und auf 12mm geschliffen. Der endgültige Durchmesser wird 14mm sein.

Aus einem 26mm durchmessenden Buchenrundstab habe ich 16 St. Ringe mit 14mm Innendurchmesser und 4mm Dicke gedreht. Danch habe ich eine einfache Vorrichtung gedreht, damit die Ringe genau zentriert angeklebt werden können. Wie auf dem Foto zu sehen ist, die Vorrichtung hat eine längere 12mm Zapfen und einen 14mm Schulter.

Nun. Ein Ring wird auf den Schulter aufgezogen,  auf die innere Seite der Beplankung schön zentriert angeklebt und danach die Vorrichtung aus dem Ring ausgezogen. Einfach. Wenn ich auch die innere Beplankung angeklebt habe, kann ich die Löcher auch in den Beplankungen auf Maß schleifen.

Aber für Heute wieder genug.

Godewind


Kategóriák:Der Bau - Teil4 Cimkék:

Prince Royal 1610 – Épités 4

2010. október 13. szerda Nincsenek hozzászólások

A középsö ütegfedélzet

A fedélzet palánkozása

A felsö tüzmester kamra

A középsö fedélzet hátulján is volt egy tüzmesterkamra. De amig az alsó fedélzeti kamrában csak egyféle méretü kartosuchokat tároltak az alsó 24 fontos ágyukhoz, addig a felsöben kétfélét, nevezetesen a középsö fedélzeti 18 fontos Culverinekhez és a föfedélzeti 12 fontos Demi-Culverinekhez. Ezért a kétféle kartouschok más szinre voltak festve a könnyebb megkülömböztetés miatt.

Ez a kamra is egy ajtoval ellátott fallal volt elválasztva a fedélzet elsö részétöl.

S itt volt két kis kamra a két fötüzszerésznek.

S ide nyúlt be a kormáyrud is.

A lafetták elkészitése és a helyükre ragasztás után el lehetett itt is kezdeni a felsö fedélzeti gerendák beillesztését.

A fedélzet eleje. Az elövitorla ejtökötélbakja és lépcsök. A rakodonyilás ezen a fedélzeten már rácsokkal volt lefedve.

A kockázott részen lesz a tiszti étkezö, a csikozott részeken oldalanként 4-4 tiszti kajüt. Középen a kormányszerkezet látható.

A kormánylapát felfüggesztése

A lapát zsanérjai 0,5 mm rézlemezböl és 4 mm átméröjü réz csöböl készültek.

A lemezböl 4 mm széles csikokat vágtam, amikbe egy darab csövet forrasztottam. A csövek kiállo részét aztán szintbe csiszoltam a lemezekkel. Ezután a lemezeket méretre kellett hajlitani.

A fartökére karülö zsanérok ugyanigy készültek, azzal a külömbséggel, hogy a csövekbe még esztergált lapos fejü 3 mm csapok lettek húzósan belenyomva.

A föfedélzet kerek ágyúnyilásai

A kerek nyilások készitésének modján el kellett kicsit gondolkoznom, ahhoz, pontosak legyenek. Egyellöre csak a a 4 középsö nyilást tudtam kialakitani, mert a többihez feljebb kell még huzni a külsö palánkozást.

A középpontok felrajzolása után kifurtam s 12mm-es átméröre csiszoltam öket. A végleges átmérö 14 mm lesz.

Ezután esztergáltam egy 26 mm átmáröjü bükkfa rudbol 16 db. 14 mm belsö átmáröjü s 4 mm vastag gyürüt. Majd esztergáltam egy egyszerü készüléket a gyürük központos felragasztásához. Mint a foton látható, a szerszámnak van egy 12 mm középsö csapja, s egy 14mm válla.

A gyürüt felhuzzuk a vállra, bekenjük ragasztoval s a 12mm-es csappal tájolva felragasztjuk, majd a készüléket kihuzzuk. Majd ha a belsö palánkozás itt is fel lesz ragasztva, akkor már könnyü lesz a külsö s belsö palánkozást a 14mm méretre csiszolni.

Na mára megint elég volt.

Godewind

Kategóriák:Épités4 Cimkék:

Flämische Gaelone 1593 – Épités 8

2010. október 12. kedd Nincsenek hozzászólások

??gyúcsövek és horgonyok

A csövek s horgonyok Zinn-böl, ill. ónból való öntéséröl már itam egy cikket a Hajomakett.hu-ban, amit most nem akarok ide átvenni, megtekinthetö itt:

http://hajomakett.hu/content/view/814/49/lang,hu/

Csónakok

Elöször is el kell oszlatnom egy félreértést, ahol is sokan a mentöcsónak kifejezést használják. Mentöcsónak, mint olyan kb. a késöbbi gözhajókig nem létezett! A csónakoknak megvolt mindig a saját feladatuk, de a személyzet “mentése” egészen biztos nem tartozott hozzá! Nem is tartozhatott, mert ahhoz tul kevés csónak volt egy hajón! Egy 18-19 szd.-i 3 ütegsoros hajónak ált. 5 csónakja volt, ahol a legnagyobb – a Barkasse – talán 40 embert tudott volna felvenni – 6-800 fö személyzet mellett. Elég nagy összevisszaság uralkodik a csónakok elnevezésében is, a századokon keresztül, tekintetbe véve az angol, francia vagy holland elnevezéseket.

Ennek a galeonnak 3 csónakja volt. Az egyszerüség kedvéért nevezük öket:

A legnagyobb – a  Barkasse – aminek a feladata volt: nagyobb terhek szállitása a hajóhoz, az idegen területen, szigeten megtöltött vizeshordók szállitása stb. , valamint 30-40 tengerészkatona szállitása. A hossza ált. 7-10M

A közepes – a Kutter – hasonló feladatokat is látott el, amellett ált. a tisztek partraszállitását. A hossza ált. 4-7M

A legkisebb – a Gigg – a parancsnok személyes jármüve, hossza ált. 3-4M

A galeone csónakjai is bordás-palánkos módszerrel készültek, ahol is a gerinclemezt 2 mm, a bordákat  1,5 mm réteges lemezböl fürészeltem ki.

A palánkozás két réteg 0,6mm furnierböl áll, ahol is az egyes alsó s felsö lécek átfedik egymást.

A kész palánkozás után a csónakot levágtam a sólyárol, az épitési bordákat kitörtem, a csónak belsö részét lecsiszoltam, s beépitettem az “igazi” bordákat, a padlórácsokat s a többi “apróságot.

A részletekbe nem kivánok mélyebben belemerülni.

Csak még ennyit: sok modellen látni 3 egymásba “ültetett” csónakot ugy, hogy a felsök az alattuk lévö csónak evezöpadjain ülnek jobbra-balra dölve s az egész egyfajta ormotlan “hegynek” néz ki. (késöbb talán keresek ilyen fotokat)

Ez megint az az érdekes fenomén, hogy a “modern” ember hajlamos arra, hogy minden régi dolgot ill. gondolkodást leértékeljen, holott a régiek is a maguk módján s korszakokhuz képest igenis képesek voltak logikus gondolkodásra!

Ha megnézünk sok régi rajzot, akkor rájövünk, hogy azokon az “egymásbaültett”  csónakok annyira mélyen ülnek egymásban, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy nem ülhettek egymás evezöpadjain!

A megoldás triviálisan egyszerü: ezeknek a csónakoknak az evezöpadjai nem voltak fixre rögzitve hanem csak egyfajta csapokkal, s ezéltel bármikor kivehetöek voltak, akárcsak a kormánylapátok. Ebböl következöen a felsö csónak nem az alatta levönek az evezöpadjaira volt ültetve, hanem annak a padlódeszkáira!

(S itt most tkp. forgatónyomatékokrol s hajótestsúlypontról meg vitorlasúlypontról kellenene beszélnünk, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minnél feljebb van egy suly – s legyen az akármilyen kicsi – az elméleti forgástengelytöl – annál jobban befolyásolja egy hajótest esetleges dölését!)

De maradjunk a csónakoknál.

Igy néz ki a 3 csónak egymásban a föfedélzeten.

Kategóriák:Trash Cimkék:

Flämische Galeone 1593 Der Bau – Teil7

2010. szeptember 29. szerda Nincsenek hozzászólások

Das Deck des Vorkastells 

Das Vorkastelldeck

Das fertige vordere Schott des Vorkastells.

Das fertige hintere Schott des Vorkastells

Das Deck des Achterkastells bzw. Halbdeck

1.- Gehäuse des Steuerplichts; 2.- Offiziersniedergang – bei schlechtem Wetter konnte man ihn mit einer Plane abdecken; 3.- Grätings – darunter liegt die Unteroffiziermesse; 4.- Niedergänge mit Falltüren; 5.- Geschütze

Das fertige vordere Schott des Achterkastells

Der Rahmenwerk bzw. Halterung des Baldachins/der Persenning

1.- Spiegel; 2.- Haltebogen; 3.- Halbschott bzw. Querreling; 4.- Schott des Popdecks

Diese Konstruktion musste ich auch zuerst auf dem Brett konstruieren, weil es nirgendwo  keine einzige waagerechte Linie gibt. Wovon hier ausgegegangen sein sollte, ja sogar müsste, das sind der Spiegel und das Schott des Popdecks. Auf beiden muss man zuerst die Längsleisten proportional einteilen. Aber genau in die Mitte kann man keine Längstleisten stellen, wegen des Bonaventuramastes und der Leiter an der Innenseite des Spiegels. Die zwei obere Längsleisten liegen deshalb 6-6 mm von der theoretischen Achse paralell nach rechts und links. Je 3 weitere Leisten kommen dann beidseitig weiter nach aussen. Die Haltebogen sind aus 2 mm Sperrholz. Den innere Bogen habe ich auf Maß gesägt, den  ausseren 1-1,5 mm größer. Den Rest habe ich nach dem Einbau  auf Maß geschliffen. Die Haltebogen werden beidseitig vorne und hinten mit Knien gestützt.

Der vordere Teil des Popdecks. 1.- vorderes Schott; 2.- achteres Schott;  3.- Kajütenfenster; 4.- Treppe

Der achtere Teil des Popdecks. 1.- Bonaventuramastkragen; 2.- Das achterste und höchste kurze Deck. Darunter befindet sich ein Hühnerkäfig, darüber in der Mitte eine Leiter zu der Laterne. Vor dem Spiegel stehen noch 2 Bänke.

Der Baldachin/Die Persenning

Ursprünglich habe ich so gedacht, dass ich den Baldachin bei einer Maschinenstrickerei anfertigen lasse. Als man mir gesagt hat, es würde um die 60-70€ kosten, habe ich unter der Nase einen hässlichen ungarischen Spruch gemurmelt. Na dann, nein, danke. Für soviel kann ich den selbst machen. Ich habe ihn aus einem alten Laken ausgeschnitten – aus dem ich auch die Segel fertige. Die Strickerei habe ich mit der Nähmaschine gemacht. Dann habe ich die 2 Greifen und die kleine Zierraten aufgezeichnet und mit Textilfarbe und anschliesslich den Rest rot bemalt.

 

 Die Laterne

Ohne Kopfzerbrechen und Zeichnungen ging es auch nicht. Die Laterne besteht aus 36 St. Einzelteilen! Zuerst habe ich die untere und obere runde Grundplatten gedreht. Aber weil die Laterne sechseckig, auf die beide kamen noch je 1 sechseckige Platten. Ich wollte das Ganze nicht in der Hand bzw. in der Luft zusammenbauen, deshalb habe icg das Folgende ausgetüftelt: In eine dickere Arbeitsplatte eine Bohrung gebohrt. Durch die Bohrung eine M5 Schraube geführt. Auf die Schraube zuerst die obere Platten , dann 4 St. M6 Mutter als Abstandhalter, dann die untere Platten aufgezogen und das Ganze mit einer M5 Mutter gesichert. So. Jetzt konnte ich die schon gefertigte Glasscheiben ankleben, bis auf eine! Irgendwo musste ich doch die M6  Mutter rausholen! Erst danach wurde die 6. Scheibe auch angeklebt werden.

Soweit das Egebbnis. Bei den Ecken musste ich noch je 1  1,5 mm breiten  Streifen abschleifen, worauf die senkrechte Rahmenleisten rankamen. Und danach muste ich “nur” die weitere Stücke für den unterteil bzw. Ölbehälter und den oberteil bzw. Hut drehen und das Ganze zusammen kleben und bemalen.Immer glaube ich, dass ich jetzt die Beschreibung des Rumpfbau endlich beenden kann, und doch immer bleibt noch etwas. Jetzt z.B. die Geschützrohre, die Gallionfigur.

Aber das wird wiederum ein nächstes Kapitel sein.

Godewind

Kategóriák:Der Bau - Teil7 Cimkék:

Flamand galeone 1593 – Épités7

2010. szeptember 28. kedd Nincsenek hozzászólások


Lassan-lassan kész lesz a hajótest. 🙂

Az elöbástya fedélzete

Az elöbástya kész elsö keresztfala

Az elöbástya kész hátso keresztfala

A félfedélzet felsö fedélzete

1.- A kormányállás; 2.- A tiszti lépcsö – rossz idö esetén ponyvával lehetett bevonni; 3.- Ez alatt a rács alatt található az altiszti étkezde; 4.- Fedéllel ellátott lejárók; 5.- ??gyúk

A félfedélzet kész elsö keresztfala

A baldachin tartószerkezete

1.- Tükör; 2.- Tartóivek; 3.- Keresztfal; 4.- Keresztfal kétszárnyu ajtóval.

Ezt a konstrukciot is meg kellet szerkesztenem elöször rajztáblán mert még véletlenül sehol sincs egyetlen vizszintes vonal sem. Amiböl ki lehet indulni, söt amiböl ki kell – az a tükör (1) és a Pop elsö ajtós keresztfala (4). Ezeken a kell a hosszléceket arányosan elosztani. Pontosan középre nem lehet hosszlécet tenni, egyrészt a Bonaventura árboc, másrészt a tükör belsö felén találhato létra miatt.  Ezért a két felsö hosszléc az elméleti hossztengelytöl kifelé 6-6 mm-re fekszik. A maradék tarületen kell elosztani a további,  oldalanként 3-3 hosszlécet.  Az ivelt kereszttartok 2 mm réteges lemezböl vannak. A belsö iveket méretre alakitottam s a külsöket kb.1-1,5 mm ráhagyással, amit beépités után csiszoltam pontos méretre a hosszlécek futásának megfelelöen. Az ives kereszttartokat a hajooldalon elöl ill. hátul könyökök támasztják.

A 3 fedélzetes Pop fedélzet eleje. – 1.- Az elsö keresztfal; 2.- A közbensö keresztfal; 3.- Kajütablakok; 4.- Lépcsö a Pop fedélzet hátso részére

A Pop fedélzet hátulja. – 1.- A bonaventura árboc nyilása; 2.- A leghátso kis fedélzet. Alatta volt a tyukketrec. Rajta középen a létra a laternához, mellette padok.

A baldachin

Erdetileg ugy gondoltam, hogy a baldachint egy gépi himzös céggel csináltatom meg. Amikor azt mondták, hogy kb. 60-70€-ba kerül, akkor csöndben mondtam egy csunyát magyarul. Akkor köszönöm nem, annyiért magam is megcsinálom. Ráhagyással kiszabtam egy öreg lepedöböl – amiböl a vitorlákat is csinálom. A szegélyhimzést és a kb. 12 mm-el beljebb futo párhuzamos himzést a varrogépemen egy a legsürübb szegélyprogramra állitva sárga himzöfonállal készitettem. Ezután felrajzoltam s textilfestékkel kifestettem a két griffet s az oldaso cikornyákat majd végezetül a maradék területet pirosra festettem.

A laterna

Hát bizony ez is belekerült némi fejtörésbe és rajz nélkül ezt sem usztam meg. A laterna 36 db. egyedi alkatrészböl áll. Elöször megesztergáltam a felsö s also alaplapot. Mivel a laterna hatszögletü, ezekre jött még 1-1 hatszögletü lap. Mivel nem akartam a “levegöben” épiteni, a következöt ötöltem ki: Egy vastagabb munkalapot kifurtam s a furaton át alulrol egy M5 csavart dugtam át. Erre felfüztem a felsö lapot, majd távtartoként 4 db. M6 anyát, arra az also alaplapot s az egészet egy M5 anyával rögzitettem. Most már be lehetett az üveglapokat is ragasztani a helyükre egy kivételével! Mert valahol ki kellett venni az M6 anyákat is! S csak  ezután lehetett a hatodik üveglapot is beregasztani.Az eredmény igy néz ki. Az üveglapok találkozásainál az élekre 1,5 mm széles sávokat kellett csiszolni, mert oda jöttek a függöleges kerettartok. Ezek után már csak az also részek valamint a felsö “kalap” részeit kellett megesztergálni s összeépiteni.

Mindig azt hiszem, hogy na most már befejeztem a hajotest épitésének a leirását de mindig marad valami. Most pl. az ágyucsövek  a csónakok, a horgonyok és a gallionfigura.

De ez már megint egy következö fejezet lesz.

Godewind


Kategóriák:Épités7 Cimkék:

Flämische Galeone 1593 Der Bau – Teil6

2010. szeptember 25. szombat Nincsenek hozzászólások

Die Galerie

Die Gestaltung der Seiten der Galerie ist nicht zu schwer. Zuerst habe ich die untere Knie gefertigt und befestigt. Darauf kommen die Bodenplatten.Die bestehen aus 1,5 mm Sperrholz und die darauf geklebte Furnierleisten. Hier stehen die Seitenrelings noch volkommen senkrecht. Die Relings werden von innen mit senkrechten Knien gestützt. Die Relingsplatten sind such aus 1,5 mm Sperrholz. Sie werden auf die Kanten der Böden sowie auf die Knie  angeklebt und zusätzlich mit kleinen Nägel verstärkt.

Die Gestaltung des achteren gebogenen Teil ist schon wesenlich schwieriger, denn:

– der obere Bogen muss  größer sein als die untere

– die Vorderseiten des gebogenen Teil der Reling vorne stehen  noch genauso senkrecht, wie die der Seitenrelings, aber bis zum Mitte wird die Wand immer mehr schräg stehen.

Einige Tage lang habe ich gegrübelt, wie das zu bauen wäre. Dann habe ich überlegt, den hinteren Teil aus 3 Stück zusammenzustellen. Den mittlerer Teil habe ich dann zuerst auf dem Tisch zusammengebaut.

Zuerst musste ich aber auf dem Zeichenbrett eine Zeichnung in 3 Ansichten zeichnen, weil der Neigungswinkel der Knien nach aussen immer kleiner wird. Nach der Zeichnung habe ich die Grundplatte und die Knie gefertigt und zusammengestellt. Die Wand besteht aus 2 Schichten. Die erste Schicht ist aus 2 Stück Furnier, diagonal auf die Knie geklebt. Die zweite ist aus 1×3 Leisten, die auf senkrecht auf die erste angeklebt worden.

Nachdem habe ich die achtere Knie gefertigt und befestigt und darauf den fertigen Hinterteil. Es sieht dann soweit aus:

Jetzt müssen nur noch die seitlichen Luken “geflickt” werden.

Die fertige Galerie von unten:

Das Rohr neben dem Pfeil ist das Abflussrohr des Klos in der Kajüte.

Der obere Spiegel und die Gillungen

Der Spiegel und das Wappen

Der Spiegel ist aus 2mm Sperrholz und 78mm breit sowie 51mm hoch.

Die Teile des Wappens

Die Krone ist 1mm Polystirol, die Kugel sind kleine Glasperlen.

Der Wappenschild ist auch 1mm Polystirol

Die Wappentiere – der Löwe und der Greif – sind aus 2 Schichten 1mm Polystirol.

Das Wahlspruchband ist 0,5 mm Polystirol. Der Spruch ist in Latein: Per Astera Ad Astra – zu Deutsch ung.: durch Kampf zu den Sternen

Die obere Gillung

Die Schlauere von Euch haben vielleicht bemerkt, dass bei den früheren Fotos hier 3 Fenster standen. Inzwischen habe ich so entschieden, dass der mittlere überflüssig ist. So habe ich den mitleren Fenster geflickt und auf seinen Platz das Bild von dem gekreuzigten Kristus geklebt.

Die untere Gillung

Hier drohen uns 2 kleine Kanonen mit Gleitlafetten. Diese Kanonen waren eigentlich unter dem Boden der obersten Kajüte versteckt. Wenn man  sie brauchte, wurden einige Teile des Bodens aufgehoben. Die Zierde ist hier auch 1mm Polystirol. In deren Mitte steht das Bild vom Lamm des Kristus. Die 2 Bilder sind aus Papier. Ich habe sie in einem Ornamentenbuch gefunden.

Die seitliche Laufplanken des Kuhls

Die Grunplatten sind hier auch, wie bei der Galerie azuf 1mm Sperrholz geklebten Furnierstreifen. Die innere Stütze sind 4×4 mm Leisten. Die Relingsäulen sind auch 4x4mm Leisten. Die waagerechte Leiste ist 1×3 mm. Die Ketten sind die kleinsten, die man bei Aeronaut kaufen kann. Der aussere Durchmesser eines Gliedes nur 1,3mm. Die Ketten sind durch die Löcher in den Säulen geführt. Die gleiche Konstruktion befindet sich auch bei den Relings des Vorkastells und des Halbdecks. Die Säulen der inneren Relings sind 3×3 mm Leisten, der Handlauf 3×1,4 Leiste und die waagerechte Leiste 1×2 mm.

Die Grätings

Ich habe es vergessen, die Grätings bei den “Kleinigkeiten” erwähnen.

Leider bei vielen Modellen haben die Gräting zu große Löcher. Bei echten Schiffen waren diese Quadratlöcher in allgemeinen 50x50mm aber höchstens 70x70mm! In 1:50 ist 50mm nur 1mm, aber auch 70mm nur 1,4mm! Ich habe bei Krick Grätingsbausätze gekauft und zwar die, die nur 1×1 mm Zahnung haben. Aus 1 Bausatz konnte ich fast 2 Grätings bauen, weil ich sie genauso gebaut hatte, wie bei echten Schiffen d.h. nur die untere Querleisten sind gezahnt. Die längstleisten nur einfache 1,2 mm Ahornleisten. Die Ober- und Unterseite der Relings habe ich dann mit dem Tellerschleifer plan geschliffen.

So sehen die Grätings von unten aus.

Leider bleibt die versprochene Baldachinhalterkonstruktion für später.

Godewind

Kategóriák:Der Bau - Teil6 Cimkék:

Flamand Galeone 1593 – 6.rész

2010. szeptember 16. csütörtök Nincsenek hozzászólások

A galéria
A galéria oldalainak a kialakitása nem okoz sok gondot. Elöször az oldalso padlozatot alátámasztó könyököket kell elkésziteni s rögziteni, majd felhelyezni a padlózatot, ami 1,5 mm réteges lemezre ragasztott furnier lécekböl áll. Ezen  a részen a Reling, a korlát még teljesen függöleges, tehát ezzel sincs sok gond. Itt is vannak könyökök, de azok függölegesek és belül vannak. A Reling is 1,5 mm réteges lemez. A méretre szabás után ráragasztjuk a padlozat élére – ahol még kis szögekkel is megerösitjük – valamint a könyökökre.

A hátsó ives rész kialakitása nem kimondottan könnyü, mert az alsó és felsö ivnek teljesen más a futása, mivel az ivelt rész eleje még függölegesen csatlakozik az oldalsó részhez, de a közepe oldalnézetböl nézve hátrafele döl. S ehhez jön még az is, hogy hogy a padlozat lefelé döl a dörzsfa ivének megfelelöen. Jó darabig gyötörtem az agyamat, mire kitaláltam, hogy az ives rész több darabból kell elkésziteni, mégpedig egy középsö s két oldalso darabból. A középsö részt a modellen kivül készitettem el.

Elöször egy 3 nézeti rajzot kellet rajztáblán készitenei, mert a könyökök dölészöge kifelé haladva egyre csökken. A rajz után elkészitettem az alaplapot s a könyököket s összeerösitettem öket.A fal 2 rétegböl áll: az alsó réteg 2 db diagonálisan a könyökökre ragasztott furnierlemezböl áll, hogy megtalálja a helyét.

A második réteg függölegesen felragasztott 1×3 mm léckeböl áll.

Most el kell késziteni és rögziteni a hátsó részt támasztó könyököket, s azokra a kész darabot. Az eredmény igy néz ki:

Most már csak be kell “foltozni” a kétoldali lukakat.

Na nem is tartott sokáig – leirni. 🙂

A kész galéria alúlról:

A nyil mellett látható csö a kajütben lévö tiszti klo kifolyónyolása.

A felsö tükör és az ivek

A felsö tükör

A cimer annak az Orániai Vilmos családjának a cimere, aki késöbb a spanyolok ellen fordult.

Részei: a korona 1 mm Polystirol, a gólyók  rajta kis üveggyöngyök.

– a cimerpajzs is 1mm Polystirol

– a cimerállatok – az oroszlán és a griffmadár két réteg 1 mm Polystirol

– a jelszószalag is 1mm Polystirol, a jelszó latin: Per Astera Ad Astra – kb. küzdés által a csillagokba

A felsö iv

A szemfülesebbek talán észrevették, hogy néhány elözö foton s rajzon a felsö kajütnek még három ablaka volt. Menetközben ugy döntöttem, hogy a középsö fölösleges. Ezért befoltoztam, s ide került a kertesztre feszitett Krisztus képe.

Az alsó iv

Az alsó ivböl 2 kis csúszólafettés ágyu fenyget bennünket. Ezek az ágyuk tkp. a felsö kajüt padlója alatt voltak elrejtve. Szükség esetén a padló egy részét kiemelték, s igy hozzáfértek az ágyukhoz. A cikornya itt is 1mm Polystirol. A középsö kerek emblémában isten báránya.

A Krisztus és a bárány képei papirból vannak. Egy ornamentikás könyv 16. szd-i oldalain találtam öket. Bescanneltem s méretre állitottam majd kinyomtattam öket.

A föfedélzet oldalsó futópalánkjai

Az elöbástya hátsó keresztfala s a félfedélzet elsö keresztfala között kétoldalt un. futópalánkok futottak. Ezek is 1,5 mm réteges lemezre ragasztott furnier lécekböl állnak. Az öket alátámasztó belsö oszlopk 4×4 mm lécek. A külsö Reling oszlopai is 4x4mm lécek, a középmagasságukban végigfutó vizszintes léc 3x1mm. A felsö lánc a legkisebb, amit modellboltban fel tudtam hajtani: egy szem külsö átméröje csak 1,3 mm. (Aranymüvesnél lehet még vékonyabbakat is kapni ezüstböl, kissé drágábban) A lánc az oszlopok furatain van áthúzva. Ugyanez a szerkezet van az elöbástya s félfedélzet relingejeinél is. A belsö korlát oszlopai 3x3mm, a felsö takaróléc 1,5x3mm, a középsö vizsz. léc 2x1mm. A lépcsöknél látható “vas” rudak, amik a kötélkorlátokat tartják, 1,2 mm lágyvas drótbol vannak. Az egyik felüket satuban ellapositottam, s ebbe a részbe fúrtam 0,8 mm furatot, amin a 0,5 mm kötélkorlát van átvezetve ill. rögzitve.

Rácsok

Mivel az apróságoknál elfelejtettem a rácsokat is megemliteni, ezért most itt tárgyalom öket. Sajnos ez is régóta az egyik legszembetünöbb hibaforrás, amit nagyon sokan elkövetnek: a rácsok lyukai nagyon sok modellnél túl nagyok! A dobozok sajnos eleve tulméretezett rácsokat szállitanak. Az igazi hajóknál a négyszetes lyukak ált. 5×5-max.7×7 cm-esek voltak. Hogy miért? Mert a rácsokon jártak is, s nagyobb lyukaknál a cipök sarka s orra, de még egy meztelen láb is könnyen beleakadt volna! 5 cm egy 1:50 modellnél 1 mm, 7 cm pedig 1,4 mm. Ezt át kell(ene) számolni más méretarányokra is! Látni 1:60-64-es modelleknél 3×3 mm lyukakat! 3×64=192 mm, azaz majd 20cm a valóságban!

Én a legkisebb méretü rácsokat (lyukméret 1x1mm) készletben veszem. Egy készletböl valójában majd két rácsot tudok összehozni, mert úgy készitem öket, ahogy a valóságban, azaz csak az alsó keresztlécek fogazottak. A keret elkészitése után beregasztom a fogazott léceket, majd hosszirányban csak sima 1×2 mm léceket ragasztok be, amik kiálló felsö részét az egész ráccsal egy szintbe csiszolom. Az utolsó fotó jol láthatóak a rácsok felülröl.

Igy néz ki egy rács alúlról.

Igazán sajnálom, de a megigért baldachin rácsszerkezet késöbbre marad.

Godewind

Kategóriák:Épités6 Cimkék: