Kezdőoldal > Trash > Flämische Gaelone 1593 – Épités 8

Flämische Gaelone 1593 – Épités 8

??gyúcsövek és horgonyok

A csövek s horgonyok Zinn-böl, ill. ónból való öntéséröl már itam egy cikket a Hajomakett.hu-ban, amit most nem akarok ide átvenni, megtekinthetö itt:

http://hajomakett.hu/content/view/814/49/lang,hu/

Csónakok

Elöször is el kell oszlatnom egy félreértést, ahol is sokan a mentöcsónak kifejezést használják. Mentöcsónak, mint olyan kb. a késöbbi gözhajókig nem létezett! A csónakoknak megvolt mindig a saját feladatuk, de a személyzet “mentése” egészen biztos nem tartozott hozzá! Nem is tartozhatott, mert ahhoz tul kevés csónak volt egy hajón! Egy 18-19 szd.-i 3 ütegsoros hajónak ált. 5 csónakja volt, ahol a legnagyobb – a Barkasse – talán 40 embert tudott volna felvenni – 6-800 fö személyzet mellett. Elég nagy összevisszaság uralkodik a csónakok elnevezésében is, a századokon keresztül, tekintetbe véve az angol, francia vagy holland elnevezéseket.

Ennek a galeonnak 3 csónakja volt. Az egyszerüség kedvéért nevezük öket:

A legnagyobb – a  Barkasse – aminek a feladata volt: nagyobb terhek szállitása a hajóhoz, az idegen területen, szigeten megtöltött vizeshordók szállitása stb. , valamint 30-40 tengerészkatona szállitása. A hossza ált. 7-10M

A közepes – a Kutter – hasonló feladatokat is látott el, amellett ált. a tisztek partraszállitását. A hossza ált. 4-7M

A legkisebb – a Gigg – a parancsnok személyes jármüve, hossza ált. 3-4M

A galeone csónakjai is bordás-palánkos módszerrel készültek, ahol is a gerinclemezt 2 mm, a bordákat  1,5 mm réteges lemezböl fürészeltem ki.

A palánkozás két réteg 0,6mm furnierböl áll, ahol is az egyes alsó s felsö lécek átfedik egymást.

A kész palánkozás után a csónakot levágtam a sólyárol, az épitési bordákat kitörtem, a csónak belsö részét lecsiszoltam, s beépitettem az “igazi” bordákat, a padlórácsokat s a többi “apróságot.

A részletekbe nem kivánok mélyebben belemerülni.

Csak még ennyit: sok modellen látni 3 egymásba “ültetett” csónakot ugy, hogy a felsök az alattuk lévö csónak evezöpadjain ülnek jobbra-balra dölve s az egész egyfajta ormotlan “hegynek” néz ki. (késöbb talán keresek ilyen fotokat)

Ez megint az az érdekes fenomén, hogy a “modern” ember hajlamos arra, hogy minden régi dolgot ill. gondolkodást leértékeljen, holott a régiek is a maguk módján s korszakokhuz képest igenis képesek voltak logikus gondolkodásra!

Ha megnézünk sok régi rajzot, akkor rájövünk, hogy azokon az “egymásbaültett”  csónakok annyira mélyen ülnek egymásban, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy nem ülhettek egymás evezöpadjain!

A megoldás triviálisan egyszerü: ezeknek a csónakoknak az evezöpadjai nem voltak fixre rögzitve hanem csak egyfajta csapokkal, s ezéltel bármikor kivehetöek voltak, akárcsak a kormánylapátok. Ebböl következöen a felsö csónak nem az alatta levönek az evezöpadjaira volt ültetve, hanem annak a padlódeszkáira!

(S itt most tkp. forgatónyomatékokrol s hajótestsúlypontról meg vitorlasúlypontról kellenene beszélnünk, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minnél feljebb van egy suly – s legyen az akármilyen kicsi – az elméleti forgástengelytöl – annál jobban befolyásolja egy hajótest esetleges dölését!)

De maradjunk a csónakoknál.

Igy néz ki a 3 csónak egymásban a föfedélzeten.

Kategóriák:Trash Cimkék:
  1. Még nincs hozzászólás
  1. Még nincsenek visszakövetések

Powered by WP Hashcash