Archívum

2010. október archívuma

JoTiKa Victory – Épités1

2010. október 22. péntek Nincsenek hozzászólások


Habár állandoan emlegetem, hogy nem szeretem a Victoryt ez lesz a negyedik dobozos Victorym.

A dobozos modellek “tuningolásárol” irtam már a Hajomakett.hu-ban a fr.  sebek kapcsán. Mégis ugy gondolom, hogy talán nem árt, ha erröl a Victoryrol is irok egy meglehetösen részletes épitési leirást.

De mindenekelött szeretnék néhány félreértést eloszlatni a dobozos modelllekkel kapcsolatban. Mint már többször emlitettem, nem vagyok sem barátja sem ellensége a dobozos modelleknek. Márt csak azért sem, mert tkp. mind a saját épitésü mind a dobozos modell másfajta “megközelitést” követel meg.

Az a megközelités ill. vélemény, hogy a dobozos modellt csak össze kell rakni, mint egy puzzlét, már sok modellezöt kergetett az örület határára, mert ez sajnos nem igy van. Még a legjobb dobozos modellek épitése is megköveteli a munkamenet s munkafogások alapos átgondolását! S ezt sajnos nem segitik elö a legtöbb esetben gyenge s sok helyen szabályosan érthetetlen s nem átgondolt épitési leirások!

Az utobbi években nagyon keresettek lettek a Caldercraft-Jotika modellek, ami nem véletlen. A közismert délszaki “trehánysággal” összedobott olasz dobozokat mérföldekkel verik, ami persze az árban is keményen jelentkezik. De akkor sem szabad azt hinni, hogy ettöl majd kevesebb lesz a munkánk! Söt, szerintem az, hogy a doboz minösége eleve arra kell hogy predesztináljon bennünket, hogy mi is a lehetö legtöbbet hozzuk ki belöle. Ez a modell sem fogja saját magát felépiteni!

Sajnos ennek az épitési leirása sem éppen tökéletes. Nagyon sok helyen ahol részletesebb leirásra lenne szükség – föleg a kevesebb gyakorlattal rendelkezöknek – ott egyszerüen elhallgatják a problémákat.

S hogy a dobozok gyártoi mindig azt mesélik, hogy milyen egyszerü a modellt megépiteni, az egy egyszerü üzleti fogás! De hogy esetleg hány megkezdett modell vándorol a kukába, az öket nem érdekli!

Idézet: Ez a dobozos Victory modell – és más modellek is ebböl a szériábol – kevésbbé tapasztalt modellezök számára is megépithetö, ha kielégitö informáciok rendelkezésre állnak!

Már maga ez a mondat is kész röhej!

Eleve nyilvánvalo, hogy kezdö modellezök számára nem tudom ajánlani! Azonkivül, mit jelent a kielégitö informácio? A dobozban levö épitési leirás egyáltalán nem kielégitö, s a rajzok sok helyen nem egyértelmüek.

Fel vagyok rá készülve, hogy  – mint sok más régebbi dobozos modelljeimnél – még sok meglepetésben lesz részem.

Nézzük akkor, hogy mi is van a meglehetösen drága dobozban:

A réteges lemezek minösége a közepestöl a joig terjed, de igy is sokkal jobb, mint más dobozoknál. Ennek ellenére nem szabad azt hinni, hogy nem lesz közöttük néhány kissé görbe is. Ez eleve jön a vékony réteges lemezek tulajdonságaibol. Igy aztán tudomásul kell venni, hogy az aránylag hosszu gerinclap is kissé “ivelt”, s ezt egy megfelelö solyával kell kiküszöbölni.

A lécek s a kerekfák minösége kifejezetten jo.

A cinnböl öntött diszitmények is szépek s filigrának, szinte alig kell rajtuk finomitani.

Nagyon szépek a rézlapokbol kimaratott alkatrészek is, s jok az ágyucsövek is.

A kötelek is megfelelöek, eltekintve attol, hogy az állokötélzethez feketét adtak, s a kötélvastagság még mindig kevés.

Nos akkor nézzük az épitést.

A kész modell rögzitése

Nehogy azt higgyétek, hogy most nagyon elöreszaladtam. Egy  ekkora modellnek stabil rögzitésre van szüksége. Mivel a gerinclap 5 mm vastag, a leirás azt ajánlja, hogy a gerinclapba alulrol 2-3 3mm-es furatot kell furni, s abba 3mm-es réz csapokat beleragasztva lehet a modellt oszlopkra vagy bölcsöbe rögziteni. Nos, ez nekem tul gyöngének tünik.

A nagy modelljeimet M5 csavarokkal rögzitem, amik a gerincbe sülyesztett saját készitésü 5x7x15 mm szögletes anyákba csavarodnak bele. Igenám, de azoknak 8 mm vastag a gerinclapja. A megoldás: 3 helyen kifürészeltem a gerinclapbol 5 mm széles réseket.  5 mm vastag lemezböl kifürészeltem 2 db téglalapot, amikbe még 5×7-es ablakot fürészeltem. Igy az anya nem hosszában lesz a gerincben rögzitve, hanem keresztben, ugy hogy a két téglalap a gerinc két oldalára van ragasztva.

1.- Az 5 mm széles nut; 2.- A speciális anya; 3.- Az oldallap.

A már felragasztott oldallapok, s egy “probacsavar”.

Hogy az anya még véletlenül se tudjon oldalra kicsuszni, még kétoldalrol 1-1 kisebb lapot ragasztottam föléje.

A sólya

A solya egy 20 mm vastag bútorlap. Elöl és hátul 1-1 “vinklifa” 20 mm réteges lemezböl támasztja szorosan a gerinclapot. Ezeket gyakorlatilag csak egyszer kell elkésziteni.Én már évek óta használom öket különféle modellekhez. Mivel még a gerinc nincs a gerinclapra felragasztva, ezért a bordák leérnek a az alaplapig, igy tehát nem lehet a “vinklifák” között teljes egészében két hosszu távtartot rögziteni, csak rövidebb darabokat a bordák közé, de ez is elég.

A bordák rögzitését ált. a föbordánál kezdem, s csak ezt állitom derékszögbe, a többit töltelékfákkal állitom vele párhuzamosra. De itt eleve adodott, hogy az elsö borda a 15-ös lett, amit közvetlen a “vinklifák” mellé állitottam, s még két függöleges léccel is megerösitettem, s ahhoz állitottam be a többit.

A kész váz. Mindössze 15 óra.

A tükör

Most megint azt hihetitek, hogy elöreszeladtam. De ez is egy eklatáns példa arra, hogy mennyire elöre kell gondolkodni s munkafolyamatokat tervezni, valamint arra, hogy a leirás itt sem kielégitö!

Mivel világitást is igértem a hátso kajütökbe, elöször lyukakat kellet fürészelnem a 2 belsö konzolba.

Menetközben jöttem rá, hogy bizony néhány dolog nem igazán stimmel.

A rajz szerint a 2-2 konzol párhuzamos a gerinclappal s igy ezek a konzolok metszenék a késöbbi ablakokat. Lehet ugyan, hogy az nem zavarna, ha valaki nem akar világitást is csinálni. De akkor is nem ártana távtartókat betenni. Mindenesetre ahogy a leirás a tükör felhelyezését javasolja, az meglehetösen bizonytalan. Már maga az is, ahogy az ablakok behelyezését elképzeli. De erröl majd a maga idején.

Szoval, miután nálam – a világitás miatt – megengedhetetlen, hogy a konzolok keresztezzék az ablakokat, ezért a konzolokat kissé srégen – felülnézetben – kellett beállitani.

Ahogy elnézem ezen a felülnézeti foton furcsán állnak a konzolok, de ez az egész szerkezetböl adodhat. Mindenesetre a valoságban pont megfelelöek, ahogy majd a késöbbi fotokon láthato lesz.

Bár továbbra sem javasolom kezdöknek  a Victoryt sem rajz után sem dobozbol épiteni, ettöl függetlenül scannelem ennek a Victorynak majd az összes alkatrészét, amit majd átadok a szenvedélyes gyüjtönek a Tyrmannak.

Mindenesetre igyekszem ennek a Victorynak az épitését dokumentálni, megint csak azzal a “hátso” szándékkal, hogy aki mégis “felelötlenül” belevág a Victoryba mégse egészen “felelötlenül” tegye, hanem legyen valaki – ha más nem akkor a nagyszáju Flamenco – aki felhivja a figyelmeteket a buktatokra is.

Na akkor ennyit mára.


Most nem nyitok uj fejezetett, hanem itt folytatom tovább.

Alsó palánkozás és a fedélzetek

Az alsó palánkozásnál a Jotika bevezett egy “újitást”, amit azomban én nem tartok a legszerencsésebbnek. Nevezetesen az ágyuablakok sorát oldalanként 4 db 1,5 mm vastag réteges lemezböl kell felépiteni, amikben már ki vannak marva az ágyúablakok. Nem vagyok igazán meggyözödve arrol, hogy ez a megoldás elönyösebb lenne a lécekböl felépitett palánkozásnál, ahol nekünk kell az ágyunyilásokat felrajzolni s kivágni.

A legnagyobb gond az, hogy baj van a pontossággal. Mindig ujra kérdezem magam, hogy tkp. mit csinálnak, ill. hogyan dolgoznak ezeknél a cégeknél a tervezök? CAD-val rajzolnak s CNC-vel marják az alkatrészeket. Honnan jönnek akkor a pontatlanságok?  Ugyanis amikor ráfektettem az egyes szegmenteket az oldalnézeti rajzra, kiderült, hogy az ágyuablakok helyzete a szegmenten s a rajzon 1-1,5 mm-t eltért egymástol! Különösen durva volt a felsö szegmentnél, ahol az oldalirányu eltérés ill. a távolság  7. és a 8. ablak között majd 3 mm-el nagyobb volt a szegmenten, mint a rajzon. Igy ezt a szegmentet el kellet  ott vágni, s a két darabot rövidebbre csiszolni.

További gondok:

1.- A 1,5 mm vastag ágyusorszegmenteket 20-30 percig kell forro vizben áztatni, s még igy sem elég öket csak ragasztani – különösen az orr szük görbületénél, hanem szögekkel is rögziteni kell öket.

2.- Az épitési leirás szerint elöször a középsö s a föfedélzetet kellene a helyükre rögziteni s párhuzamosan a két also ágyusor ágyucsötarto léceit be kell füzni a bordák megfelelö nyilásaiba, amik az also sorok félcsöveit fogják tartani. Azután felerösiteni a szegmenteket s berakni az ablakokba a kereteket.

Csakhogy: – ha a föfedélzetet – 1mm réteges lemez – bepalánkozzuk, akkor a merevsége miatt nem lehet behajlitani a helyére.

– Mivel az igy felépitett szerkezetnél már nem férünk hozzá belülröl az ablaknyilásokhoz, ezért nehéz lenne a kereteket pontosan a nyilásokba beragasztani, arrol nem is beszélve, hogy az 1×16 mm léceknek, amikböl a kereteket kell késziteni, csak 1,5 mm – ami a szegmentek vastagsága – ragasztási felülete lenne.

Végülis teljesen fejre kellett állitani a javasolt épitési sorrendet.

1.- Elöször a legfelsö szegmentet kell felerösiteni. Ennek a hátso s elsö legfelsö pontjait fel lehet mérni a rajzrol.

2.- Aztán az alatta lévöt

3.- S azután a legalsot.

1.- Hogy a keretléceknek nagyobb ragasztási felülete legyen, minden ablak mögé függöleges léceket ragasztottam be szintben az ablak függöleges élével.

2.- Ezután befüztem az also félágyucsöveket tartó lécet. Az also ágyusornak nincs fedélzete.

Majd következtek a középsö fedélzet ablakkeretei.

S utánna a fedélzetek. Hogy a fedélzeteket egyáltalán a helyükre tudjam helyezni, ezért a hosszanti tengely mentén ketté kellett öket fürészelni.

1.- A középsö fedélzet 5 mm réteges lemez. Palánkozást csak ott tettem rá, ahol be lehet rá látni. Mivel itt is csak fél csövek vannak, itt is be kell füzni a tartoléceket.

2.- S most jött egy nagy meglepetés! A föfedélzetnek nem terveztek fedélzeti gerendákat! Még ha ezt egy darabbol raktam volna is be, furcsa, mert akkor is a középsö része csak a levegöben lebegett volna! Igy hát 5×5 ös léceket tettem be fedélzetni gerendáknak, s középen még alátámasztottam öket.

A föfedélzet belsö palánkozásához is 1-1 1,5 mm vastag réteges lemez szegmentet adtak, amiben szintén ki voltak vágva az ágyunyilások. A leirás szerint elöször ezeket a szegmenteket kellene belülre felerösiteni s aztán a föfedélzetet. Csak azt nem értem, hogy akkor a föfedélzet alaplemezének a szélein mért vannak bevágások a bordáknál.

Itt is meg kellet forditanom az eljárást. Elöször a bepalánkozott föfedélzet egyik felét erösitettem a helyére. Természetesen igy le kellet a belsö szegmentek aljábol 2 mm-t csiszolni, hogy bepasszoljanak a helyükre. Ahhoz viszont, hogy a belsö ágyuablaknyilások összepasszoljanak a külsökkel, kellet két 16×14 mm-es illesztöstiftet késziteni.

4.- Itt kellet elvágni a felsö szegmentet

5.- Az illesztöstiftek

Folytassuk tovább az also palánkozással lefelé. Itt gyakorlatilag nem sok probléma volt, eltekintve az elsö s utolso 3-3 borda szokásos pontatlanságával, amit már megszoktam. Hátul inkább csiszolni kellet ezekböl a bordákbol, mig elöl néhány helyen fel kellet öket hizlalni.

A felsö palánkozás

A felsö palánkozást itt is már a megszokott modszerrel az also dörzsfa vonalában kezdtem, majd felfelé folytattam.

Azután lefelé, de itt is mint az Agamemnonnál , ahová a rézboritás jön, nem raktam felsö palánkozást.

A rézboritás

S aztán jött egy végtelenül unalmas munka – a rézbotitás. Majd 5000 db. kis vörösrézlemezecskét kellet felragasztani.

A föfedélzet

Mint már emlitettem, a föfedélzetet is hosszában el kellet vágni, hogy be lehessen öket a helyükre tenni. Ezután jöttek a fedélzeti nyilások, a lejárok és a rácsok.

A világitás

A világitás 12V egyenárammal müködik. Négy párhuzamos áramkörbe egyenként 7-7 LED van azután sorba kapcsolva amik igy kiadják a trafo 17,5V terheletlen feszültségét. Az egyes LED-ek max. 35mA lehet. Ebben az összeállitásban az egy LED-re esö áram 20-25 mA.

Oldalzsebek

Hát bizony itt is akadtak problémák az alkatrészek méreteivel és az illesztésekklel. Sok helyen nem passzoltak össze a rajzzal, s ráadásul összehasonlitva a mintamodell fotoival észre kellett vennem, hogy bizony a mintamodell épitöje is bizony csalt itt-ott.

Az “ablaküvegek” 0,3 mm foliábol vannak, de hogy ne legyenek átlátszóak a belsö felükre mattüveg öntapado foliát ragasztottam.

A festés

A festés elött a felületet faolajjal kezelem. Alapozót nem használok. Spraynál egyrészt állandoan mindent be kellene maszkolni, másrészt minden tele lesz festékporral. A normális alapozofestéket meg tul vastagnak találom.

De mindig mérgelödöm s csodálkozom azon, hogy mért szeretik a dobozépitö cégek annyira a diofát a felsö palánkozáshoz. Ui. a világos szineket 3x kell felhordani, mire rendesen takarnak. A jávor sokkal alkalmasabb lenne, s nem drágább a dionál.

A megszáradt felületeket Marabu selyemfényü lakkal lakkozom.

Amig az egyes rétegek száradnak elkezdem közben az apróságokat is festeni.

Néhány további foto az épitésröl. Kisérö szövegre sajnos most nincs idöm. Majd késöbb hozzáirom.

További Fotok:


Kategóriák:Épités 1 Cimkék:

Prince Royal 1610 – Der Bau Teil4

2010. október 13. szerda Nincsenek hozzászólások

Das mittlere Deck

Die Beplankung des Decks.

Die obere Konstaplerkammer

Auf dem mittleren Deck befand sich auch eine Konstaplerkammer. In der unteren Kammer waren aber nur die Cartousche für die 24 Pfund-Kanonen auf dem unteren Deck gelagert. Demgegenüber in der oberen Kammer waren die Cartousche für die 18 Pfund-Culverine auf dem mittleren Deck sowie die für die 12 Pfund-Demi-Culverine auf dem Hauptdeck gelagert. Deswegen waren die mit unterschiedlichen Farben gekennzeichnet.

Diese Kammer hatte auch ein Vorschott mit zwei Türen.

Sowie hier befanden sich noch zwei kleine Kammer für die zwei Oberkonstapler.

Und durch diese Kammer wurde auch die Pinne geführt.

Nach der Fertigung und Einkleben der Lafetten konnte ich die nächste Decksbalken einpassen.

Der Vorderteil des Decks. Fallknecht des Vorsegels und Niedergänge. Die Ladeluke hier hatte schon Grätings.

In die Mitte mit dem Quadratmuster kommt später die Offiziersmesse, in die beiden Seiten je 4 Offizierskajüten.

Befestigung des Ruders

Die Fingerlingen sind aus 0,5mm Messingblech und ein Stück Messingrohr gefertigt, dessen ausserer Durchmesser 4mm, der innere 3mm sind.

Ich habe aus  dem Blech 4mm breite Streifen geschnitten und in deren Mitte ein Stück Rohr gelötet. Die ausstehende Teile der Rohren danach abgeschliffen und die Streifen gebogen.

Die Fingerlingen für den Ruder sind genauso gefertigt, mit der Unterschied, dass ich noch dazu flachköpfige Zapfen gedreht und in die Rohre eingedruckt habe.

Die Kanonenlöcher des Hauptdecks

Hier musste ich wieder ein bisschen grübeln, wie sie sich genau machen lassen. Vorläufig konnte ich nur die 4 mittlere Löcher machen, weil für die andere muss ich noch die Beplankung weiter nach oben ziehen.

Nach dem Aufzeichnen der Mitten der Löcher, habe ich sie aufgebohrt und auf 12mm geschliffen. Der endgültige Durchmesser wird 14mm sein.

Aus einem 26mm durchmessenden Buchenrundstab habe ich 16 St. Ringe mit 14mm Innendurchmesser und 4mm Dicke gedreht. Danch habe ich eine einfache Vorrichtung gedreht, damit die Ringe genau zentriert angeklebt werden können. Wie auf dem Foto zu sehen ist, die Vorrichtung hat eine längere 12mm Zapfen und einen 14mm Schulter.

Nun. Ein Ring wird auf den Schulter aufgezogen,  auf die innere Seite der Beplankung schön zentriert angeklebt und danach die Vorrichtung aus dem Ring ausgezogen. Einfach. Wenn ich auch die innere Beplankung angeklebt habe, kann ich die Löcher auch in den Beplankungen auf Maß schleifen.

Aber für Heute wieder genug.

Godewind


Kategóriák:Der Bau - Teil4 Cimkék:

Prince Royal 1610 – Épités 4

2010. október 13. szerda Nincsenek hozzászólások

A középsö ütegfedélzet

A fedélzet palánkozása

A felsö tüzmester kamra

A középsö fedélzet hátulján is volt egy tüzmesterkamra. De amig az alsó fedélzeti kamrában csak egyféle méretü kartosuchokat tároltak az alsó 24 fontos ágyukhoz, addig a felsöben kétfélét, nevezetesen a középsö fedélzeti 18 fontos Culverinekhez és a föfedélzeti 12 fontos Demi-Culverinekhez. Ezért a kétféle kartouschok más szinre voltak festve a könnyebb megkülömböztetés miatt.

Ez a kamra is egy ajtoval ellátott fallal volt elválasztva a fedélzet elsö részétöl.

S itt volt két kis kamra a két fötüzszerésznek.

S ide nyúlt be a kormáyrud is.

A lafetták elkészitése és a helyükre ragasztás után el lehetett itt is kezdeni a felsö fedélzeti gerendák beillesztését.

A fedélzet eleje. Az elövitorla ejtökötélbakja és lépcsök. A rakodonyilás ezen a fedélzeten már rácsokkal volt lefedve.

A kockázott részen lesz a tiszti étkezö, a csikozott részeken oldalanként 4-4 tiszti kajüt. Középen a kormányszerkezet látható.

A kormánylapát felfüggesztése

A lapát zsanérjai 0,5 mm rézlemezböl és 4 mm átméröjü réz csöböl készültek.

A lemezböl 4 mm széles csikokat vágtam, amikbe egy darab csövet forrasztottam. A csövek kiállo részét aztán szintbe csiszoltam a lemezekkel. Ezután a lemezeket méretre kellett hajlitani.

A fartökére karülö zsanérok ugyanigy készültek, azzal a külömbséggel, hogy a csövekbe még esztergált lapos fejü 3 mm csapok lettek húzósan belenyomva.

A föfedélzet kerek ágyúnyilásai

A kerek nyilások készitésének modján el kellett kicsit gondolkoznom, ahhoz, pontosak legyenek. Egyellöre csak a a 4 középsö nyilást tudtam kialakitani, mert a többihez feljebb kell még huzni a külsö palánkozást.

A középpontok felrajzolása után kifurtam s 12mm-es átméröre csiszoltam öket. A végleges átmérö 14 mm lesz.

Ezután esztergáltam egy 26 mm átmáröjü bükkfa rudbol 16 db. 14 mm belsö átmáröjü s 4 mm vastag gyürüt. Majd esztergáltam egy egyszerü készüléket a gyürük központos felragasztásához. Mint a foton látható, a szerszámnak van egy 12 mm középsö csapja, s egy 14mm válla.

A gyürüt felhuzzuk a vállra, bekenjük ragasztoval s a 12mm-es csappal tájolva felragasztjuk, majd a készüléket kihuzzuk. Majd ha a belsö palánkozás itt is fel lesz ragasztva, akkor már könnyü lesz a külsö s belsö palánkozást a 14mm méretre csiszolni.

Na mára megint elég volt.

Godewind

Kategóriák:Épités4 Cimkék:

Flämische Gaelone 1593 – Épités 8

2010. október 12. kedd Nincsenek hozzászólások

??gyúcsövek és horgonyok

A csövek s horgonyok Zinn-böl, ill. ónból való öntéséröl már itam egy cikket a Hajomakett.hu-ban, amit most nem akarok ide átvenni, megtekinthetö itt:

http://hajomakett.hu/content/view/814/49/lang,hu/

Csónakok

Elöször is el kell oszlatnom egy félreértést, ahol is sokan a mentöcsónak kifejezést használják. Mentöcsónak, mint olyan kb. a késöbbi gözhajókig nem létezett! A csónakoknak megvolt mindig a saját feladatuk, de a személyzet “mentése” egészen biztos nem tartozott hozzá! Nem is tartozhatott, mert ahhoz tul kevés csónak volt egy hajón! Egy 18-19 szd.-i 3 ütegsoros hajónak ált. 5 csónakja volt, ahol a legnagyobb – a Barkasse – talán 40 embert tudott volna felvenni – 6-800 fö személyzet mellett. Elég nagy összevisszaság uralkodik a csónakok elnevezésében is, a századokon keresztül, tekintetbe véve az angol, francia vagy holland elnevezéseket.

Ennek a galeonnak 3 csónakja volt. Az egyszerüség kedvéért nevezük öket:

A legnagyobb – a  Barkasse – aminek a feladata volt: nagyobb terhek szállitása a hajóhoz, az idegen területen, szigeten megtöltött vizeshordók szállitása stb. , valamint 30-40 tengerészkatona szállitása. A hossza ált. 7-10M

A közepes – a Kutter – hasonló feladatokat is látott el, amellett ált. a tisztek partraszállitását. A hossza ált. 4-7M

A legkisebb – a Gigg – a parancsnok személyes jármüve, hossza ált. 3-4M

A galeone csónakjai is bordás-palánkos módszerrel készültek, ahol is a gerinclemezt 2 mm, a bordákat  1,5 mm réteges lemezböl fürészeltem ki.

A palánkozás két réteg 0,6mm furnierböl áll, ahol is az egyes alsó s felsö lécek átfedik egymást.

A kész palánkozás után a csónakot levágtam a sólyárol, az épitési bordákat kitörtem, a csónak belsö részét lecsiszoltam, s beépitettem az “igazi” bordákat, a padlórácsokat s a többi “apróságot.

A részletekbe nem kivánok mélyebben belemerülni.

Csak még ennyit: sok modellen látni 3 egymásba “ültetett” csónakot ugy, hogy a felsök az alattuk lévö csónak evezöpadjain ülnek jobbra-balra dölve s az egész egyfajta ormotlan “hegynek” néz ki. (késöbb talán keresek ilyen fotokat)

Ez megint az az érdekes fenomén, hogy a “modern” ember hajlamos arra, hogy minden régi dolgot ill. gondolkodást leértékeljen, holott a régiek is a maguk módján s korszakokhuz képest igenis képesek voltak logikus gondolkodásra!

Ha megnézünk sok régi rajzot, akkor rájövünk, hogy azokon az “egymásbaültett”  csónakok annyira mélyen ülnek egymásban, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy nem ülhettek egymás evezöpadjain!

A megoldás triviálisan egyszerü: ezeknek a csónakoknak az evezöpadjai nem voltak fixre rögzitve hanem csak egyfajta csapokkal, s ezéltel bármikor kivehetöek voltak, akárcsak a kormánylapátok. Ebböl következöen a felsö csónak nem az alatta levönek az evezöpadjaira volt ültetve, hanem annak a padlódeszkáira!

(S itt most tkp. forgatónyomatékokrol s hajótestsúlypontról meg vitorlasúlypontról kellenene beszélnünk, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minnél feljebb van egy suly – s legyen az akármilyen kicsi – az elméleti forgástengelytöl – annál jobban befolyásolja egy hajótest esetleges dölését!)

De maradjunk a csónakoknál.

Igy néz ki a 3 csónak egymásban a föfedélzeten.

Kategóriák:Trash Cimkék: