Kezdőoldal > Épités2 > Prince Royal 1610 – Épités2

Prince Royal 1610 – Épités2

Alsó palánkozás – folytatás

Ha már mindkét oldalon felraktuk a már korábban emlitett “tájoló” léceket, amikhez a többi lécet igazitjuk, akkor következik egy kis “rabszolgamunka”. Számomra ez a csiszolással együtt a hajómodellépités legunalmasabb része. De hát ezen is túl kell esni, s ez nem jelenti azt, hogy el kell kapkodni. De szerencsére itt az alsó palánkozásnál nem kell túl pontosan dolgozni, feltéve ha a bordád vonalai megfelelöek. Elöször a felrakott “vezetölécektöl” lefelé haladunk a gerincig, a már megszokott módszer szerint, ami azt jelenti, hogy egy palánkot az egyik oldalon, majd egy palánkot a másikon, s igy tovább váltogatva. Én a bordákat nem srégelem a palánkozás elött, hanem a már összeállitott bordázaton egy Proxxonba befogott 17 mm átméröjü csiszolótányérral mindig az adott palánk alatti részeket srégelem.

Palánk6

Palánk7

Palánk7

Palánk8

Nos, ha netén némely kételkedö megkérdezné: lesz e valaha ezekböl az összedobált lécekböl valaha is hajótest – megnyugtathatom öket – lesz.

A több helyen is látható egymás melletti léc “lépcsöfok” magassága max. 0,5 mm, tehét az 1,5 mm-es eredeti vastagságból böven narad még anyag a csiszolás után.

Ezután folytatjuk a palánkozást a hajóoldalon felfelé, addig mig a hely még engedi. A további léceket valamint a bordák felsö részét csak akkor rakjuk fel, ha már a modellt talpra állitottuk s a két alsó fedélzetet is beépitettük.

Palánk9

Csiszolás

Ha eddig kész vagyunk, akkor megint következik egy unalmas munka: a csiszolás

Az itteni újságok tele vannak olyan cikkekkel, ahol a szerzök azon nyavalyognak, hogy napokig kell csiszolni. Ami azért enyhe túlzás. Persze ha a bordák nem pontosak, s a palánkozás púpos, akkor lehet.

Egy közönséges delta csiszolóval, 80-as és 120-as csiszolópapirokkal megy ez egész gyorsan s a test 90%-át le lehet vele csiszolni, kézzal csak ott kell, ahol szük rádiuszok vannak, az orr és a tat alsó részein. Mindenesetre csak órákig tart s nem napokig.

A csiszolás után a lécek közötti esetleges réseket ki lehet fapasztával tömiteni, de nem feltétlenül szükséges. A megbizásra épitett modelleknél soha nem csinálom. A flamandnál meg a Princenél megcsináltam, de csak azért, mert igy a kézi finom csiszolásnál igy jobban lehet az ujjunkkal érezni a legkisebb púpokat vagy mélyedéseket is. Ha a fapaszta megkötött, akkor mégegyszer átcsiszoljuk a testet, elöször a delta csiszolóval, aztán pedig kézzel 180-as papirral.

Csiszolás1

Csiszolás2

Csiszolás3

Mintha kissé jobban nézne ki, nem?

A felsö palánkozás

A felsö palánkozás szép futását a dörzsfák ivelése határozza meg. Az eredeti hajókon a dörzsfák nem a palánkozásra voltak ráültetve, mint ahogyan azt sok modellnél csináljuk, hanem közvetlen a bordákra, s a közöttük lévö területeket palánkozták aztán normális palánkokkal, s igy ezek a dörzsfákkal párhuzamosan futottak. Igy most nekünk a felsö palánkozás megkezdése elött a dörzsfák futását kell az alsó palánlozásra felrajzolni: kb. minden második bordánál felmérjük az alsó dörzsfa alsó élének a magasságait ill. helyét. Ezeket a pontokat összekötjük egy ideiglenesen az alsó palánkra felszegelt léccel s egy HB-s ceruzával megrajzoljuk az ivet.

Palánk10

(A fotó a 3. dörzsléc ivének megrajzolásáról készült.)

Levesszük a lécet, s a megrajzolt vonal mentén felragasztunk egy teljes hosszban átfutó “lécet” 0,5-0,6 mm vastag furnierból. Ennek a szélessége megegyezik a majd rákerülö dörzsfa szélességével vagy valamivel kisebb. De lehet két keskenyebb léc is, mint pl. nálam az alsó dörzsfa szélessége 6 mm s ide 2 db. 3 mm széles csikot ragasztottam.

Palánk11

Ezután fel kell rajzolni a vizvonalat, majd az alsó dörzsfa alatt rakjuk tovább a felsö palánkozás léceit, a vizvonalig dió, alatta pedig a gerincig jávor furnierból.

A felsö palánkozás további készitéséröl nem túl sokat lehet mondani, eltekintve attó, hogy itt már azért pontosabbn kell dolgozni. Sajnos nagyon sok olyan hajómodellt lehet látni, ahol bizony a palánkok futása nem kimondottan egyenletes, a palánkok közöttt hézagok vannak és sokan mintha nem hallottak volna csiszolópapirrol, mert sok helyen az egymás mellett futó palánkok magasságbeli eltérései elérik a 0,3-05 mm-t is. S ez furcsa módon még a korifeusokra is igaz, mint pl. a nagy német hajómodelles guru, a Mondfeld, akinek sok modelljén észre lehet venni hasonló hibákat.

Mondfeld modell

Ha a felsö palánkozást a gerincig elkészitettük, akkor fel kell rajzolnunk a második dörzsfa helyét s ide is ragasztunk egy “tájoló” lécet, majd bepalánkozzuk a két dörzsfa közötti területet. A továbbiakban hasonlóan megyünk felfelé a további dörzsfákkal s a köztespalánkozással.

A felsö palánkozás csiszolása

Itt is jól használható a delta csiszoló, de az alsóval ellentétben itt már finomabb papirokat használunk, elöször 120-ast azután 180-ast. A szük rádiuszokat itt is csak kézzel lehet kicsiszolni. A csiszolás után elökezeljük a felületet Holzöl-el (Faolaj), ez olyasmi mint az otthoni lenolaj. Ez a kezelés felfrissiti a felületet, kiemeli a kontrasztokat s megmutatja az esetleges hibákat, amiket kézi csiszolással kijavitunk.

Palánk13

Alsó dörzsfák

Ezekután következhet a dörzsfák felrakása. Ezek rögzitésének sorrendje gyakorlatilag mindegy, mert az elözetesen felragsztott – s lehetöleg kissé eltérö szinü vagy erezetü – furniercsikok már meghatározzák a helyüket. A modellnél ezek a dörzsfák 6×2, 5×2, 4×2 dió lécekböl vannak, mert felfelé a dörzsfák szélessége egyre csökken. Forróvizes áztatás után a léceket egy öreg vasaló csörén hajlitom. Ezeket – ellentétben a palánkokkal – nem kell folyamatosan ragasztani, elég ha kb. 3-3 centiméterenként egy csöpp ragasztóval rögzitjük öket, mert még amúgyis szögelve lesznek. Ügyelni kell arra, hogy a szögek fejének átméröje lehetöleg ne legyen nagyobb 1,5 mm-nél, de inkább 1,3 mm. A szögeknek elöre kell fúrni, a szögátmérötöl függöen.

Palánk14


Kategóriák:Épités2 Cimkék:
  1. allermat
    2010. május 5. szerda 07:52-kor | #1

    Szép anyag ez a dió furnér, meg a jávor (juhar) is. Véleményem szerint így, hogy jávorral palánkoztad a vízvonal alatt, már nem is szükséges fehérre festeni. Persze csak miután a tattükör is jávor borítást kap a vízvonal alatt ;).

  2. szeibel
    2010. május 5. szerda 10:48-kor | #2

    Majd még meggondolom. 🙂

  1. Még nincsenek visszakövetések

Powered by WP Hashcash