Kezdőoldal > ??rbócozat > ??rbócozat

??rbócozat

??rbocozat

– ??rbocok – feladatuk teljesen világos és egyértelmü, nevezetesen a vitorlarudak tartása.

Az árbocok általában a hajo hosszanti tengelyvonalában többé-kevésbbé függölegesen felállitott, felfelé kuposan elvékonyodo rudak. A kinai dzsunkáknál léteztek olyan árbocok, amiket a tengelyvonalon kivül tetszés szerint a jobb vagy baloldalon voltak felállitva.

Az elsö korai árbocok un. szálárbocok ( Pfahlmast- en ) , azaz egy darab egyenes fatörzsböl kifaragott rudak voltak. ( I.e. egyiptomi és görög stb. hajok, késöbb pl. wikingek,dauk, gályák, sebekek stb.)

A hajok növekedésével azután megjelentek az un. épitett árbocok, amik hosszanti irányban egymáshoz erösitett több – 4-8 db kifaragott gerendákbol álltak.Ez ugyan nekünk modellméretben nem igazán érdekes.

Az egyre magasabb árbocok megjelenése aztán egy ujabb problémát okozott. Egyrészt egyre nehezebb volt megfelelö vastag és hosszu egyenes fatörzset találni, másrészt az egy darabbol készitett magas árbocok felfelé egyre gyengébbek lettek.Valamikoraz 1400-as évek közepén megjelentek az árboctoldatok, amik eleinte csak egyszerüen a törzs felsö felére egyszerü kötélbandázsokkal voltek felerösitve.

Nem tudom s nem is akarom az összes variácioját az árbocoknak itt bemutatni.

A gályák, sebekek s a dauk árbocfejei négyszögletesre voltak kialakitva. Ezek a négyszögletes fejek lehettek az eredeti árbocokbol ( értsd fatörzsekböl ) kifaragva, ill. az árboc végére csapolással rögzitve ) Ezekbe a négyszögletes fejekbe aztán egy vagy több csiga volt beépitve az ejtö s a karköteleknek.

Részletesebben tárgyaljuk a több részböl állo árbocokat, amik gyakorlatilag 1500-tol 1820-ighasonloan voltak felerösitve.

1.ábra: az árbocok és árbocrészek valamint viturlarudak beosztása s elnevezése egy négyárbocos hajón, kb. 1810-ig

1. ábra

A.- Orrárboc ( Bugspriet ); B.- Elöárboc ( Fockmast ); C.- Föárboc ( Großmast, Hauptmast ); D.- Besanárboc ( Besanmast ); E.- Bonaventura árboc ( Bonaventuramast ); 1.- Orrárboc; 2.- Orrárbockönyök ( Bugsprietknie ); 3.- Az orrárbocderék árbockosara ( Sprietmars ); 4.- Orrárbocderék ( Sprietmast ); 5.- Zázszlórúd ( Flaggstock ); 6.- Bugdálórúd ( Stampfstock ); 7.- Klüverárboc – az orrárbocderék késöbbi változata ( Klüverbaum ); 8.- Vakvitorlarúd; 9.- Felsö vakvitorlarúd; 10.- Elöárboctörzs 11.- Az elöárboc kosara ( Fockmars ) ; 12.- Elöárboc-derékszár ( Fockstenge ) ; 13.- Az elöárboc-derékszár árbockosara ( Vorbrammars ) ; 14.- Elöárbocsudár ( Vorbramstenge ) ; 15.- Az elöárboc-royalszár terebje ( Vorroyalmars ) ; 16.- Elöárboc-royalszár ( Vorrroyalstenge ) ; 17.- Zászlórúd; 18.- Elövitorlarud ( Fockrah ) ; 19.- Elöderékvitorlarud ( Vormarsrah ) ; 20.- Elösudárvitorlarud ( Vorbramrah ) ; 21.- Elöroyalvitorlarud ( Vorroyalrah ) ; 22.- Föárboctörzs ; 23.- A föárboc kosara ( Großmars ) ; 24.- Föárboc-derékszár ( Großstenge ) ; 25.- A föárboc-derékszár árbockosara ( Großbrammars ) ; 26.- Föárboc-sudárszár ( Großbramstenge ) ; 27.- A föárboc-royalszár terebje ( Großroyalmars ) ; 28.- Föárboc-royalszár ( Großroyalstenge ) ; 29.- Zászlórud ; 30.- Fövitorlarud ( Großrah ) ; 31.- Föderékvitorlarud ( Großmarsrah ) ; 32.- Fösudárvitorlarud ( Großbramrah ) ; 33.- Föroyalvitorlarud ( Großroyalrah ) 34.- Besanárboc ( Besanmast ) ; 35.- A besanárboc kosara ( Besanmars ) ; 36.- Besanderék ( Besanmarsstenge ) ; 37.- A besanderék kosara ( Kreuzmars ) ; 38.- Besansudár ( Besanbramstenge ) ; 39.- Szászlorud ; 40.- Besan latinvitorlarud ( Besanrute ) ; 41.- A besanárboc „ vak „ rudja, azaz nem hordott vitorlát, kb. 1600-tol ( Bagienrah ) ; 42.- Besanderékrud kb. 1600-tol ( Kreuzrah ) ; 43.- Besansudárrud kb. 1600-tol ( Kreuzbramrah ) ; 44.- Besanderék latinvitorlarud kb.1600-ig ( Oberbesanrutr ) ; 45.- Besansudár latinvitorlarud kb. 1660-ig ( Brambesanrute ) ; 46.- Bonaventura árboc ( Bonaventurmast ) ; 47.- A bonaventura árboc kosara ( Bonaventurmars ) ; 48.- Bonaventura derékszár ( Bonaventurstenge ) ; 49.- Szászlorud ; 50.- Boaventura latinvitorlarud ( Bonaventurrute ) ; 51.- Bonaventura derék latinvitorlarud ( Oberbonaventurrute ) ; 52.- Szászlóárboc ( Flaggmast ) ; 53.- Papagájrud ( Papagaistock, Ausleger )

2.ábra – az árbocok és árbocrészek valamint vitorlarudak beosztása és elnevezése 1810-töl

2. ábra

A.- Orrárboc; B.- Elöárboc; C.- Föárboc; D.- Keresztárboc ( Kreuzmast ); E.- Besanárboc; 1.- Orrárboc; 2.- Bugdálorud ( Stampfstock ); 3.- Orrárbocderék ( Klüverbaum ); 4.-Orrárbocsudár ( Aussenklüverbaum ); 5.- Elöárboctörzs; 6.- Elöárboc kosár; 7.-Elöárbocderék; 8.- Elöárbocderék kosár; 9.- Elöárbocsudár;m 10.- Elöárbocroyalszár ( Vorroyalstenge ) ; 11.- Elövitorlarud ; 12.- Also elöderékvitorlarud ( Voruntermarsrah ) ; 13.- Felsö elöderékvitorlarud ( Vorobermarsrah ) ; 14.- Also elösudárvitorlarud (Vorunterbramrah ) ; 15.- Felsö elösudárvitorlarud ( Voroberbramrah ) ; 16.- Elöroyalvitorlarud ( Vorroyalrah ) ; 17.- Elöskyvitorlarud ( Vorskyrah ); 18.- Föárboctörzs ; 19.- Föárboc kosár ; 20.- Föderékszár ; 21.- Föderék árbockosár ; 22.- Fösudárszár; 23.- Föroyalszár ; 24.- Fövitorlarud ; 25.- Also föderékvitorlarud ; 26.- Felsö föderékvitorlarud ;27.- Also fösudárvitorlarud ; 28.- Felsö fösudárvitorlarud ; 29.- Föroyalvitorlarud ; 30.- Föskyvitorlarud; 31.- Keresztárboctörzs ; 32.- Keresztárboc kosár ; 33.- Keresztderékszár ; 34.- Keresztderék kosár; 35.-Keresztsudárszár ; 36.- Keresztroyalszár ; 37.- Keresztvitorlarud ; 38.- Also keresztderékvitorlarud ;39.- Felsö keresztderékvitorlarud ; 40.- Also keresztsudárvitorlarud ; 41.- Felsö keresztsudárvitorlarud ;42.- Keresztroyalvitorlarud; -43.- Besanárboc ; 44.- Besanárboc kosár ; 45.- Besanderékszár ; 46.- Besan ágasfa ( Besangaffel ); 47.- Bumfa ( Besanbaum ) ; 48.- Zászlogaffel ( Flaggengaffel )

3.ábra- Egy tipikus háromrészes árboc részei

3. ábra

1.- Talpcsap ( Spurzapfen ); 2.- ??rbocláb ( Mastfuß ); 3.- Fedélzet ( Deck ), 4.- Gallér ( Fischung ), 5.- ??rbockampó ( futokötél lekötéséhez ) (Mastklampe ), 6.- Törzs ( Untermast ), 7.- Héjazat ( hosszanti megerösités, kb. 1700 után ) ( Schalung ), 8.- Bandázs-ok ( Wuling-s ), 9.- ??rbocpofák (Mastbacken ), 10.- Hosszszáling ( Marslängssaling ); 11.- Keresztszáling ( Marsquersaling ); 2.- Tereb ( ??rbockosár ) ( Mars ); 13.- ??rbocfej ill. árbocnyak ( Masttop ); 14.- Szamárfej ( Eselshaupt ); 15.- Derékszárláb (Stengefuß ); 16.- Zárofa ( Sclossholz ); 17.- Derékszár ( Marsstenge ); 18.-Derékszárpofák ( Stengebacken ); 19.- Hosszszáling (Bramlängssaling); 20.- Keresztszáling ( Bramquersaling ); 21.-Derékszárfej ill. nyak ( Stengetop ); 22.- Szamárfej ( Eselshaupt ); 23.-Sudárszárláb ( Bramstengefuß ); 25.- Sudárszár ( Bramstenge ); 26.-Royálszár vagy zászlorud ( Royalstenge oder Flaggstenge ); 27.-Zászlogomb ( Flaggenknopf )

Törzsek ( Untermast )

A legalsó s leghosszabb s legvastagabb árbocrészek.  A föárboc törzse kb. a föfedélzettöl lefelé kissé kuposan volt kialakitva, s az állgerincen egyfajta keretszerkezetbe volt beültetve.  A fedélzeteken felfelé pedig un. gallérral voltak rögzitve.  Az elöárboc talpa a korai Karrackok ill. Galeonoknál kb. az orrtöke közepén állt, s ott volt rögzitve. Késöbb amikor az elöárbocok egyre hátrább kerültek, szintén az álgerincen.  A Besanárboc talpa vagy az also ütegfedélzeten állt, ritkábban a föfedélzeten.  A Bonaventura talpa eleinte majd pontosan a fartöke fölött állt vagy a föfedélzeten, vagy egy fedélzettel fölötte, mig el nem tünt.  Az árboctörzs felsö részén egy nyakat alakitottak ki, ami angol hajoknál négyszögletes, europai hajoknál hengeres volt. A törzs nyak alatti részét két oldalt egyenesre faragták, s erre erösitették, szögelték a pofákat, amik a hossz és keresztszálingokat tartották.

4. ábra

4.ábra – ??rbocfejekBaloldalon hengeres europai árbocnyak

Jobboldalon négyszögletes angol árbocnyak

A szálingokra voltaka terebek, népszerüen árbockosarak vagy varjufészkek rögitve, valamint ezeken nyugodtak a derékszárak.  A törzsek nyakára egy un. szamárfejet ( Eselshaupt ) erösitettek. A szálingok és a szamárfejek együttesen tartották a szárakat. ( Stenge-n) A szamárfejek angol változata egy egyszerü téglatest alaku fa hasáb volt, az elsö felén egy furattal a szárnak, a hátso felén egy hengeres vagy négyszögletes zsákfurattal, amivel a szamárfej az árboctörzs nyakára volt rögzitve.  Az europai változatnál a szamárfej felsö fele nagyjábol félköralakura volt kialakitva s az itt befaragott félköralaku nútokban futottak az alsó vitorlarudak ejtökötelei. Nézzük meg mégegyszer, hogyan is néz ki egy száling összeépitése:

5. ábra

5.??bra – Az árbocfei részei:

1.- ??rbocpofák

2.- Hosszszáling

3.- Keresztszáling

4.- „ Borjuk „ – ezeken feküdtek fel a csarnakok szemei

A száling egyes részeinek a méretei:

Föárboctörzshosszszáling: Hosszáling : Hossza 0.3-0.35 x föbordaszélesség a felsö fedélzet vonalában ; Magasság: 0,08 x hosszuság; Vastagság: 0.9 x magasság; Keresztszáling: hossz és vastagság egyenlö a hosszálingéval, a magasság pedig annak a fele.

A derékszálingok mérete 0.4-0.6 x törzsszáling, a sudárszálingokké 0.4-0.6 x derékszáling.

Az elöárboctörzs száling 0.8-0.9 x föárboctörzsszáling

Besanárbocszáling 0.6-x0.7 föszáling.

Bonaventiraszáling 0.4-0.5 föszáling.

A kisebb hajok és a modernebb hajok a sudárszálingjai nem hordtak sem terebet sem kosarat.

6. ábra

6.ábra – Sudárszáling 19.szd.-i hajoknál

1.- Derékszár; 2.- Derékszár nyak; 3.-Sudárszár; 4.- Szamárfej; 5.-Hosszszáling; 6.- Keresztszáling; 7.-Borjuk; 8.- Patráchelyzettartók

Az épitett szárakat kb. 1 méteres távolságban még kötélbandázsokkal, kötélbandázsokkal és fagyürükkel, késöbb vaspántokkal erösitették meg.

7.ábra

7.ábra – A bandázsok tipusai:

1.- Kötélbandázs

2.- Kötélbendázs fagyürükkel

3.- Vasgyürük fagyürük között

4.- Vasgyürük

5.- Vasgyürük és héjazat ( Schaling ) kötélbandázzsal

8.ábra

8.ábra – Kötélbandázs készitése

Szárak ( Stenge-n )

Derékszár ( Marsstenge )

A szár also fele a szamárfejig négyszögletesre ( késöbbi angol hajoknál nyolcszögletesre ) volt kialakitva.  A négyszögletes also rész also felében keresztben egy négyszögletes furatot alakitottak ki, amin egy keményfa csap volt áttolva, ezen a csapon feküdt fel a szár a szálingon. Ennek kb. a közepében ismét egy téglalap keresztmetszetü átmenö furatot alakitottak ki, amiben a szárleeresztö kötél csigája volt beerösitve.

9. ábra - a szárak kialakitása

– Sudárszár ( Bramstengte )

Mint a derékszárak, csak vékonyabb s rövidebb változatban.

-Szamárfejek, árbóckosarak, terebek

10. ábra

10.ábra – Szamárfejek

– felül- Vas szamárfejek a 19. szd.-ból

– középen – europai szamárfej méretei ( csak közelitö méretek, mert pl. A holland hajokon a szamárfej szélessége elérte a hosszuság méretét! )

– alul – angol szamárfej méretei

11. ábra - Szamárfejek kialakitása

12.ábra - ??rbóckosarak

13. ábra - Terebek

Az orrárbóc

14. ábra

14. ??bra – Orrárboc kb. 1700-ig

1.- Orrárboc; 2.- Könyök; 3.- Szamárfej; 4.-Hosszszáling; 5.- Hátsó keresztszáling; 6.-Elsö keresztszáling; 7.- Szár; 8.- Zárófa; 9.-Kosár; 10.- Püttingsvasak

15.ábra – Orrárboc kb. 1670-töl. 1. Orrárboc; 2.- Klüverfa; 3.- Szamárfej; 4.- Violin; 5.-Klüverfa bandázs kampó; 6.-Klüverfanyereg; 7.- Az orrárboc vas bandázsgyürüjei; 8.-Orrárbocbandázsnyereg16.ábra – Orrárbocfej 1780 után

1.- Orrárboc; 2.- Szamárfej; 3.- Violin; 4.- Nut a zászlorudnak; 5.- Elöderéktarcs; 6.- Csiga az elöderéktarcsnak; 7.- Elöderék rezerve tarcs; 8.- Csiga az elöbbinek

15. ábra

16. ábra

Táblázat az árbócok méretezéséhez

Táblázat1


Táblázat2

A táblázat a „ kerekfák „ ( Rundhölzer ) méretezéséhez a föborda legnagyobb szélességét veszi alapul, amit B – vel jelöl. ( Figyelem: a föbordaszélesség palánk nélkül értendö )

Példa: Föárboc ( Großmast ) L = 2,924B azaz 2,924 x B

O/ Deck= 0,023L azaz 0,023 x L – árbocátmérö a fedélzeten

L Top= 0,036 x L – az árbocnyak hossza

O/ Top= 0,570 x O/ – az árboc átméröje a nyak kezdeténél

( Ebben a cikkben az összes ábra Mondfeldtöl van )

Kategóriák:??rbócozat Cimkék:
  1. Még nincs hozzászólás
  1. Még nincsenek visszakövetések

Powered by WP Hashcash