Archívum

2010. március archívuma

Prince Royal 1610 – A hajó

2010. március 28. vasárnap Nincsenek hozzászólások

Prince Royal 1610

Épités és tervezési ismertetöjegyek

A Prince Royal egy kezdetben 55 (56) ágyúval felszerelt angol hadihajó volt, ami Admiral George Ayscue zászlóshajójaként szolgált az angol-holland háborúban. Némely források Royal Prince-nek, Prince-nek , ujabb irodalmak néha HMS Prince Royal nevezik. (Ez utóbbi elnevezés azomban hamis, mert a HMS – His Majestyc Ship – az uralodó hajója – ebben a korban még nem létezett.) Az angol Commonwealth korszaka alatt – 1649-1660 – átkeresztelték Resolution-ra. A PR korának egyik legnagyobb hajója volt.

A PR épitését I.Jakab abgol király parancsolta meg, és konstruktörként Pineas Pettett nevezte ki.  Pett terve a kortársak között meglehetösen vitatott volt, annyira, hogy az épités alatt egy ellenség kezdeményezésére több vizsgálatra is sor került. Az 55(56) ágyús hajó épitése 1608 októberében kezdödött. Amikor 1610-ben a sólyáról vizre bocsájtották, korának egyik legnagyobb hajója volt. Az ágyúk 3 fedélzeten voltak felállitva.  Ezzel a PR szerkesztésileg a közvetlen elöfutára volt a háromfedélzetes sorhajóknak.  Az utánnakövetkezö nagy hajókkal összehasonlitva  a fedélzeteken viszonylag kevesebb ágyú volt elhelyezve. Egy további ismertetöjegy, ami az utánnakövetkezö újabb hajóktól megkülömböztette , mint pl. a Sovereigne of the Seas, volt a fedélzetek hátsó részének lépcsözetes kialakitása. A Sovereign már hosszában egyfolytában átfutóan kialakitott fedélzetekkel rendelkezett.  Az elöbástya és a hátsó felépitmények mérete a közöttük fekvö Kuhl-lal (A föfedélzet középsö része), ami az ellenséges csáklyázók csapdájának volt kialakitva, arra utal, hogy a csáklyázás a hajó tervezésének idején még aránylag nagy szerepet játszott.

Mivel a “tökevonalban” – Kiellinie – való harcolás 1610-ben még nem volt kifejlesztve, nem létezett, ezért anakronizmus lenne a PR-t a korai éveiben sorhajónak nevezni. A hajót az  idö múlásával többször is alapvetöen átépitették – rebuilt – , s a tüzérséget megerösitették, az az ágyuk számát megnövelték. A hajótest méreteit is bizonyos határon belül megnövelték. Az a tény, hogy az ágyúk száma az 1610-es 55-röl 1666-ban 92-re növekedett arra utal, hogy az ágyúkkal maximálisan teletömött sorhajók koncepciója ebben az idöszakban alakult ki.

A PR ” teljes hajóként” volt kialakitva, s túlnyomóan keresztvitorlákat hordott.  Egy korai festmány 1613-ból a hajót még egy negyedik árbóccal – Bonaventura árbóc -mutatja. Azomban ezt az árbócot valószinüleg már néhány évvel az épités után eltávolitották. Az orrárbócon volt még egy Sprietmast – egy kis felsö orrárbóc, ami egy kis keresztvitorlát hordozott.

Történet

A PR-t 1641-ben Peter Pett – az épitö Pineas Pett fia – átépitette, s az ágyúk számát 70-re növelte. Az angol Commonweahlt ideje alatt átkeresztelték Resolution-ra, és az elsö angol-holland háború legtöbb csa1652tájában részt vett.

1652 okt. 8-án a Resolutionra átkeresztelt PR részt vett a Kentish Knock-i csatában.  Admiral Robert Blake csata közben áttette a székhelyét a nagyobb de lasúbb Sovereignröl a kisebb, de gyorsabb s fordulékonyabb Resolutionra. A csata kezdetén Blake megkisérelte a holland sorvonalat áttörni, de hajója a Dolphin nevü hajóval együtt túl elöre futott, s a hollandok beszoritották. Csak az utánuk nyomuló továbbbi angol egységek segitségével menekült meg a két hajó nagyobb károktól, az elsüllyesztéstöl, söt talán a zsákmányolástól. A csata a hollandok visszavonulásával végzödött.

Abraham Willaerts - First Dutch War

1653. junius 12.-én a Gabbardi csatában vett részt. A csata mindkét oldalon közelitöleg egyforma számú hajóval kezdödött, s a hollandok számára súlyos veszteséggel végzödött, akik hajói egy szélcsend hatására az angolok könnyü zsákmánya lettek. A hollandok 22 hajót vesztettek el, ezeket az angolok részben elsüllyesztették részben megcsáklyázták, – az angolok egyetlenegyet sem.

1653. augusztus 10-én a Scheveningeni csatában vett részt. A hollandok ebben a csatában megpróbáltákaz angol blokádot áttörni, de 12 hajójuk egyrésze nagy károkat szenvedett, más része elsüllyedt. Ez s az a tény, hogy a holland flottaparancsnok Marteen Tromp életét vesztette, a hollandok morálját erösen aláásta, s visszavonultak. A holland támadást ugyan az angolok sikeresen kivédték, ugyanakkor az angol hajók is annyira károsodtak, hogy a blokádot fel kellett adni. Igy aztán mindkét oldalon a csatát pozitivan értékelték.

J.A.Beerstraaten - Battle of Scheveningen

1660-ban az ágyúk számát provizórikusan 90-re emelték. 1660 és 1663 között Pineas Pett 2. –  az “eredeti” Pineas Pett unokája – felügyeletével a hajót átépitették,  ahol is a méreteit s az ürtartalmát jelentösen megnövelték. Az ágyúk számát 92-re növelték, s elsö osztályba – first rate – sorolták. Valamint visszakeresztelték Royal Prince-re.

1665-ben a második angol-holland háború alatt június 3.-án a Lowestoft-i csatában Edward Montagu zászlóshajójaként szolgált. A hollandoknak sikerült a hajót elfoglalniuk, s már fel is húzták a föárbocra a zsákmánylobogót – Prisenflagge. A Royal James nevü hajónak sikerült a PR-t visszafoglalni, megmentve ezzel a legénységét a fogságtól. A hollandok ebben a csatában 17 hajót s közel 5000 embert vesztettek, s a maradék hajókkal elmenekültek.

1666-ban a RP Admiral George Ayscue parancsnoksága alatt állt. Június 11-én résztvett az un. négynapos csatában, ahol is az angolok és a hollandok az angol partok elött álltak egymással szemben. A harci cselekmények közben az angol Admiral Geoge Monck június 13. reggelén 30 hajóval visszahúzodott a Themse torkolata felé. A hollandok sok fáradsággal követték, de csak jelentéktelen összecsapások történtek. A Royal Prince – az egyik legnagyobb hajó ebben a csatában – azomban zátonyra futott, s igy kiesett a további harcokból. Amikor holland Brander – gyújtóhajók közeledtek, a hajószemélyzet pánikba esett, s bevonta a lobogót. Ayscue admirális kénytelen volt Lieutenant-Admiral Cornelis Tromp elött a Gouda nevü holland zászlóshajó fedélzetén kapitulálni. A holland flottaparancsnok – Lietunant-Admiral Michiel de Ruyter – parancsára a hajót nem tartották meg zsákmányként, hanem felgyújtották, nehogy az angolok visszafoglalják.

Storck - Four Days Battle

Willem van de Velde - De verovering van het Engelse admiraalschip de Royal Prince

Az itt közétett szöveg a német Wikipediában a Prince Royalról megjelent cikk értelemszerü forditása.

Kategóriák:A hajó Cimkék:

Prince Royal 1610

2010. március 28. vasárnap 1 hozzászólás
Kategóriák:Prince Royal 1610 Cimkék:

Flamand galeone 1593 – Épités 2

2010. március 25. csütörtök Nincsenek hozzászólások

Föfedélzet

A föfedélzet épitése a fedélzeti keresztgerendák s az azokat tartó oszlopok bépitésével kezdödik, figyelmbe véve a föfedélzet külömbözö nyilásait s lejáróit.

Föfedélzet1

1.- Orrtöke
2.- Az elövitorlarúd ejtökötelének bakja 3 esztergált csigával
3.- Az orrárbóc talpa.  Mivel ennek a korszaknak a galeonjainál az elöárbóc talpa kb. az orrtöke fél hosszában, azaz egészen elöl állt, az orrárbócot lehetetlen volt az elöárbóc elött tengelyvonalban rögziteni, ezért az orrárbócot az elöárbóc jobb oldala mellett vezették hátra s ott egyfajta keretszerkezetben rögzitették. Az orrárbóc külsö vége azomban újra a hajó tengelyvonalába lett beállitva, azaz az orrárbóc felülnézetben kissé srégen állt.
4.- Kis csörlö
5.-Elsö lejárók az ütegfedélzetre

Ffedélzet2

Föfedélzet2

6.- Nagy dupla csörlö felsö része
7.- Hátsó lejárók
8.- A fövitorlarúd ejtökötelének bakja 3 esztergált csigával

Föfedélzet3

9.- Rakodónyilások

Föfedélzet4

10.- Ideiglenes kormánylapát
11.- Kormányrúd
12.- A Kolderstock –  a botkormány “csapágya”
13.- Kolderstock – botkormány

A botkormány müködését a következö rajz mutatja be:

Botkormány

    Mielött a föfedélzet palánkozásátkezdjük, be kell füzni az ütegfedélzeten a Kabelaar nevü végtelenitett kötelet.

    Kabelaar

    Mivel a vastag 12-15 cm vastag sok esetben kátrányozott merev horgonyköteleket nem lehetett a csörlö köré tekerni, valamint mert a kábelraktár nyilása mindig a nagy csörlö elött volt, ezért egy Kabelaar nevü végtelenitett segédkötelet használtak, s ezt tekerték 3-4 menettel a csörlö köré. A két kötelet a hajóornál rövid kötéldarabokkal összekötötték s a lyuknál eloldották. Fáradságos és lassú módszer.

    A Victory kabelaarja a nagycsörlön

    A Victory horgonykábelja és a kabelaar egymás mellet

    A föfedélzet palánkozása 2×6 mm-es jávor lécekböl készült. A Kalfaterung – kátrányos kóc tömités az egyes palánkok között inmitálására 0,2 mm-es fekete fotókartont használtam.

    Föfedélzet palánkozás

    A fedélzeti palánkok bizonyos rendszer szerint egymás mellett eltolva voltak felrakva.

    A fedélzeti palánkok elhelyezésének sémája

    Az alsó palánkozás kezdetei

    Párhuzamosan elkezdetem az alsó palánkozást is felrakni, 2×6 mm-es jávor lécekböl.

    Alsó palánkozás kezdete

    Ezután újból fejre állitottam a modellt, s folytattam az alsó palánkozást.

    Alsó palánkozás folytatás

    (A Sponung leirását lásd aPrince Royalnál.)

    A felsö palánkozás kezdetei

    Az alsó palánkozást a felsö felrakása elött természetesen tökéletes ivelésre s simára kell csiszolni. A csiszolásról részletesen a Prince Royalnál  lehet majd olvasni. A csiszolás után felrajzoltam az alsó 3 dörzsfa futását, s a dörzsfák futásának vonalában a leendö dörzsfák helyére külömbözö szélességü körte furnier csikokat ragasztottam, s  mert a dörzsfák szélessége felfelé egyre csökken 6, 5,5 és 5 mm széleseket, majd a közöttük lévö területet az alattuk lévö dörzsfák szélességének megfelelö szélességü s 120 mm hosszúságu dió furnier csikokkal palánkoztam be. A külsö palánkok is egy bizonyos séma szerint voltak felerösitve.

    A külsö palánkok elhelyezésének sémája

    Ezután felraktam az alsó 2-2 dörzsfát, 2×6 és 2×5,5 mm-es fenyö lécekböl. Egyúttal falrajzoltam a vizvonalat, bemaszkoltam és a vizvonal alatti részt kékesfehérre festettem. A dörzsfákra felraktam a szögeket, s kátrányfeketére festettem öket.

    A felsö palánkozásról nincsenek korai fotóim. A következö fotón már meglehetösen elörehaladott állapotban lehet látni.

    A felsö palánkozás kezdete

    (A külsö palánkozást még fejreállitott helyzetben kezdjük el.)

    Föfedélzet – folytatás

    Amikor a palánkozás alsó részével kész voltam, megint talpraállitottam a modellt s folytattam a föfedélzet kialakitását s ezzel egyidöben fel kellett erösiteni a gallioncsört s kialakitani a galliont, az elöbástya elsö keresztfalával együtt.

    Gallion

    A föfedélzet további kiépitését innentöl hátrafelé folytattam.

    De errröl majd legközelebb.


    Kategóriák:Épités2 Cimkék:

    Flamand galeone 1593 – Történet

    2010. március 25. csütörtök Nincsenek hozzászólások

    Egy hajómodell rekonstruktiójának és épitésének ” oknyomozási ” története .

    Avagy: mennyi idö és türelem kell egy speciális modell épitéséhez?

    Van vagy 35 éve, hogy megvettem Björn Landström ” Das Schiff ” ( A hajó ) c. könyvét. Napokig kotlottam a sok szép szines ábra fölött. Melyiket is kellene megépiteni? Great Harry, Galeere Reale, Prince Royale, Sovereign of the Seas, St.Louis ? De végülis a 124-125 oldalon található Flämische Galeone 1593 vitte el a pálmát. Csodálatosan tarka, hogy ne mondjam “giccses” renaissance cikornyák.

    Már akkoriban meg voltam fertözve – a fr. sebeken és az arab ghanján keresztül – a különleges, exotikus hajók bacilusával. Victoryt neg Golden Hindet mindenki épit. Ez nem leértékelés akar lenni, csak ténymegállapitás.  De a világ tele van valószinüleg több mint 100.000 ócskábbnál ócskább Victory meg Golden Hind modelekkel. Az én kezdeti modelljeimet is beleértve.

    Mért nem valami különlegeset?

    Igaz hogy a fr. sebek 1972-ben csak Magyarországon volt különleges meg exotikus, de nem az évszazados tengeri tradicióval rendelkezö népeknél.

    A szép szines arányos rajz egy méretarány lécet is tartalmaz, amiböl kiderül, hogy ez egy szép nagy hajó lehetett. (Piros léc: méter, fekete léc: láb)

    Az 1593-nól származó eredeti modell a Madridi Museo Naval-ban található. De sajnos un. fogadalmi modell (Votivschiff), azaz nem arányos. Felfüggesztésre készitették, ezért az elöhajó túl sovány, az oldalak s az árbócok túl magasak. Irtam a múzeumnak, küldtek két fényképet, meg a modell történetét, de tervrajzzal nem rendelkeztek. Több hónapos levelezés után más múzeumokkal be kellet látnom, hogy nem léteznek rajzok.

    Az originál modell

    Az originál modell tatja

    Mindkét képböl látható, hogy a modell aránytalan, mert fogadalmi ill. templomi modellként épitették. Bövebben lásd még: “Egy galeon rekonstrukciója ” a német cikk forditását.  (Késöbb)

    Miután akkoriban már 2 Golden Hindet, egy Mayflowert és egy Revenget meg egy félkész fr. sebeket épitettem, – nem beszélve sok müanyag modellröl -, elég nagyfiúnak éreztem magam- mint a galeonok nagy ismeröje – ha nincs más, akkor rekonstruálom.

    Ó, “kékszemü” naiv magabiztosság, hogy nem mondjam fiatalos beképzeltség: ide nekem az oroszlánt is, de azonnal!

    Igaz akkor már rekonstruáltam egy dunai gályát ??rpád idejéböl, a rajzokat 15000 Ft-ért adtam el amikor a havi fizetésem 5000 Ft. volt. Érdekes számok ezek, nem? Föleg nektek, akik már a százezrekben való számoláshoz vagytok hozzászokva.

    Rekonstrukció

    Az elsö lépés: a Landström könyv szines rajzát felnagyitottam 1 : 50-re. Természetesen rajztáblán, körzövel, vonalzóval, sokat számolva logarléccel, mert másológép meg számológép még nem létezett. És persze a cikornyák nélkül.

    Hogyan tovább? Mi van a bordarajzokkal? Egyszerü. :-) Vettem a Hoeckel Revenge-ének a rajzait, az oldalnézetet a föbordánál “elvágtam”, – mert rövidebb volt mint a flamand-, a hátsó részt a fartökénél, az elsöt az orrtökénél a flamand oldalnézetére fektettem, a középen hiányzó bordákat érzés után ( PI x nagyujj ) megrajzoltam. Nem tudom hány 100 órát tököltem vele.

    S az elsö keserü csalódás: a R evenge bordái a Hoeckel rajzain túl soványak, jobban mondva felfelé nincsenek eléggé behúzva. Habár M. Baker eredeti galeon rajzain is a bordák majdnem hasonlóak, de ennek ellentmond az “Értekezés a hajóépitésröl 1620″ anonym angol kézirat, ahol a bordák felsö része igencsak be van húzva. S mint késöbb kiderült, Landström oldalnézetén  az ürmélység s ezzel együtt a merülés túl kevés, ezt is korrigálni kellett. Néhány 100 óra a kútba esett. El is ment a kedvem töle vagy két évre.

    Sok új könyv és rajz beszerzése után a második nekifutás. A tizedik borda megrajzolása után kiderült, hogy ez se jó. Szerencsére csak 100 óra esett a vödörbe. Aztán megint hosszú szünet.

    Már négy éve itt éltem, amikor P. Kirsch könyve “Die Galeonen” a kezembe került. Hurrá! ( Leirása megtekinthetö a Hajomakett.hu-ban irt könyvekröl irott cikkemben )

    Air-Brush festményem

    Nagy lelkesedéssel azonnal festettem egy perspektivikus képet. (50×70 cm)

    A harmadik nekifutásra aztán végre sikerült a rekonstrukció. Tartott vagy 3 évig.  Bordabeosztás, bordaszerkesztés, a vizvonal alatti részt mélyebbre kellet venni, s  sok-sok számolás s tabellakészités.

    Bordaszerkesztés

    Oldalnézet a cikornyákkal, hosszmetszet a berendezésekkel, sok felülnézet, sok keresztmetszet, árbocozat, kötélzet, vitorlázat stb, 24 rajz 1:50-ben. A részletekkel nem akarlak benneteket untatni. Végülis sok-sok év, kutatás és munka után 1997-ben lettem kész a komplett rajzokkal s még további 2 évig tartott a rajzok “tisztába” rajzolása.

    Valószinüleg ezt a hajót eredetiben soha nem épitették meg, az eredeti modell egy ajándék volt, amit hü flamand vazallusok II. Fülöpnek ajándékoztak. Habár néhány szakirodalomban utalások vannak egy ” Le gran´Griffon ” nevü nagy flamand galeonra. De ha megépitették volna, valószinüleg igy nézett volna ki. A méretezése legalábbis megfelel a korabeli adatoknak.

    A rajzokkal teljesen 1999-ben lettem kész. Utánna épitettem egy kis tesztmodellt, 1:100-ban a bordametszeteim ellenörzésére. Nagy megelégedésemre minden palánk futott, azaz a szép ivelés sehol sem volt hullámos, púpos. Sehol nem kellet a rajzokat korrigálni.

    Ez egyrészt azt bizonyitja, hogy az 1620-ból származó szerkesztési módszer igazán jó, – bár elsö nekifutásra bonyolultak látszik, igaz hogy aki haragban van a matematikával és geometriával az talán jobban teszi ha meg se próbálja – 3.-ik és 4.-ik hatványokkal meg trigenometriával kell számolni -, másrészt, hogy a számitásaim és szerkesztéseim is jók voltak.

    Elölnézet

    Metszet

    Hátulnézet

    Hosszmetszet részlete

    2004 szeptember közepén kezdtem el a modell épitését. Azóta bizony már sok idö lefutott a Dunán és a Rajnán. A modell már 1 éve kész, 2008 karácsonyára sikerült befejeznem, 3700 munkaórába került.

    Elözetesben a kiváncsiság felkeltésére álljon itt két fénykép.

    Ferde elölnézet balról

    Tükör és galéria

    Egy galeon rekonstrukciója egy autentikus múzeumi modell után.

    Királyhü flamand vazallusok 1593-ban az akkori spanyol királynak, II. Fülöpnek egy szép hajómodellt ajándékoztak, ami jelenleg a Madridi Museo Naval-ban található. A modell a korszak egyik jelentösebb hajótipusát ábrázolja.

    Habár a modell a szakirodalomban és a múzeum leltárlistáján a galeone megjelölést hordozza, tulajdonképpen inkább egy lassújárásu nehézkes karracke és egy karcsú, fordulékony hadigaleon keveréktipusa.

    A karrakcke-tol a hátsó rész mellvédjének  felfelé futó, fokozat nélküli, szép hosszú töretlen ivelését örökölte, de nem a karracke-ra jellemzö elöre nyúló elöbástyáját.

    A galeontól ellenben a karcsubb formát, a jellemzö, elörenyúló galliont, a tökéletesebb vitorlázatot s jobb manöverezöképességét.

    Sajnos a madridi modell nem arányos. “Votivschiff”-ként, azaz templomi ill. fogadalmi modellként lett épitve, azaz felfüggesztésre. Hosszirányban szépen arányosan van kialakitva, de az oldalfalak s az árbocok aránytalanul magasak, az élöhajó tul keskeny és alacsony, mindez persze azért, hogy a szemlélö alúlról arányosnak lássa a modellt.

    Az oldalfalak renaissance diszitése egyszerüen páratlan. Sokkal dekorativabb mint az angol galeonok geometrikus festett mintázata. (Revenge, Elisabeth Jones stb.) , szebben és filigránabban kivitelezték, mint az un. stockholmi galeonnál. Az eredeti modellen az oldalfalak festve vannak. Csak a hosszú galéria oldalai faragottak. Tapasztalt modellépitöknek ajánlatos az oldalmotivumokat is faragással ill. plasztikusan ábrázolni.

    A modell kötélzete itt-ott károsodott és szakértelem nélkül javitották, ezért meglehetösen tarka s nem egészen pontos. Az árbocozat, – a spriet- (felsö orrárboc),elö-, fö-,besan- és bonaventura árbocokkal – arra utal, hogy a modell korának egy nagy hajóját ábrázolja. Mint már emlitettem, a modell nem arányos. A rekonstrukció a modell alapján azomban egy olyan hajót kiván ábrázolni, amelynek méretei egy korabeli galeonnak megfelelnek.

    Sajnos még utalásokat se találtam arra vonatkozólag,  hogy a modell épitésének idején egy neki megfelelö igazi nagy hajót is épitettek-e. Néhány szakirodalom emlitést tesz egy “Le gran´Griffon” – a nagy Griffmadár – nevü nagy flamand galeonról, valamint létezik néhány a tengerfenékröl kiemelt ágyú, amelyek állitólag egy a spanyol Armadához tartozó, azonos nevü flamand galeonhoz – ill. annak roncsához tartoznak. Hogy az a modellel azonos lenne, arra sajnos hiányzik a bizonyiték.

    Ennek ellenére a modell egy olyan hajót ábrázol, aminek  tipusát a flamand festö, id.Pieter Bruegel számtalan festményén és rajzán – ha kevesebb diszitéssel is – szakértöként élethüen mutatja meg.

    A fontosabb források:

    – “Abhandlung über den Schiffsbau um 1620″  – Értekezés a hajóépitésröl – cim nélküli anonym angol kézirat. ( Egyes szakértök ezt is Matthew Bakernak tulajdonitják. – “A Ship is a concave Body…” – a hajó egy konkáv test – igy kezdödik az eredeti szöveg.

    ” Mallung nach dem Hauptspant ” – méretezés a föborda alapján – Matthew Baker

    “A Treatise on Rigging 1620″- Kötélzet, anonym, W.Salisbury átdolgozása

    “The Seaman´s Dictionary”- a tengerész szótára (lexikona)- Sir H.Mainwaring

    – Pieter Bruegel hajóábrázolásai

    – Egy flamand galeon modellje – galéria nélkül, Musee de la Marine, Paris

    A párizsi modell

    – Modell “Großer Lübecker Adler”– Nagy Lübecki Sas, amiröl ugyan sok helyen és sokan  azt állitják, hogy egy nagy Hansa Kogge, ami ugyancsak kérdéses, mert az igazi koggék ideje 1530 körül már rég lejárt. Ennek a hajónak már semmi köze sincs az igazi korabeli Hansa koggékhoz inkább egy karracke-val kevert galeonhoz hasonlit, pontosan mint a flamand. Ennek a hajónak az épitése volt a Hansa szövetség utolsó kisérlete idöközben igencsak lecsökkent hegemóniájának megmentésére. – Deutsches Museum, München és Deutsches Schifffahrtmuseum, Bremenhafen ( A Bremenhafeni modell 1:25-ben több mint 3 méter hosszu)

    A nagy lübecki sas

    Fö méretek: ( M 1:1 méterben/ M 1:50 miliméterben )

    1. Legnagyobb vagy teljes hossz (orrárboccal s papagályruddal): 67,50/1350
    2. A hajótest legnagyobb hossza: 56,25/1125
    3. Tökék közötti levetitett hoszz: 42,90/858
    4. Vizvonalhossz: 40,00/800
    5. Az egyenes gerinc hossza: 32,25/645
    6. Legnagyobb szélesség a föbordán: 12,00/240
    7. Ürmélység: 5,00/100
    8. Szélesség és gerinchossz aránya:  1:2,688
    9. Magasság a gerinc aljától a föárboc szászlógombjáig: 56,00/1120
    10. A fövitorlarúd hossza: 30,00/600


    Kategóriák:Flamand galeone 1593, Történet Cimkék:

    Flamand galeone 1593 – Épités1

    2010. március 25. csütörtök Nincsenek hozzászólások

    Négyárbócos galeon épitése berendezett fedélzetekkel 1:50

    Ahogy elnézem éppen 2 éve, hogy megirtam a Hajómakett.hu számára a cikkeket a flamand galeon rekonstruálásról. Talán lassan ideje, hogy az épitéssel itt folytassam, miután a modell több mint 1 éve kész.

    Elörebocsájtom, hogy nem fogok belemélyedni az alapvetö fogások részletes leirásába. Részletes ott leszek, ahol számomra is fogós problémák megoldásáról fogok irni, pl. a galéria kialakitásáról, a tatfedélzet baldachint tartó rácsszerkeztéröl , vagy az árbóckosarak kivitelezéséröl.

    Miután jelenleg épitem a Prince Royalet s párhuzamosan arról is irok itt, sokszor elö fog fordulni,  hogy  amit egy helyen leirtam, azt mégegyszer nem irom le, hanem csak utalok rá, valamint hogy esetleg felhasználom a másik modell fotóit.

    Miután az összes rajzot magam készitettem, ezért természetesen megszabadultam sok mérgelödéstöl, ami elö szokott fordulni, amikor az ember egy új tervrajzba belemélyed, s menetközben kiderül, hogy az egyes nézetek méretei között eltérések vannak. ( Kérdezzétek meg a Mohát a Hajómakett.hu-nál, hogy mit mérgelödött a hires-nevezetes Mondfeld spanyol sebek tervrajzával, ill. olvassátok el töle a cikket ugyanott.) De a vásárolt vagy “kölcsönkért” ill. ingyenesen letölthetö tervrajzokkal már eleve az a a baj, hogy nem elég részletesek, föleg ha valaki a belsö berendezéseket is meg akarja épiteni. A legtöbb rajzkészlet nem tartalmaz keresztmetszeti rajzokat, ill. jó esetben max. hármat. Ha a belsö fedélzeteket is ki akarjuk épiteni,  akkor minden egyes épitési bordánál meg kell rajzolni a keresztmetszetet a fedélzeti gerendákkal. Ez a következöképpen történik:

    Keresztmetszetek rajzolása

    ( W. zu Mondfeld – Historische Schiffsmodelle – c. könyvéböl )

    1. Az egyes bordakontúrok átrajzolása a bordararajzról
    2. A dörzsfák helyének és az ágyúablak (ha van itt) átrajzolása az oldalnézetröl
    3. A fedélzeti gerendák felsö élének átrajzolása a hosszmetszetröl, valamint a bordavastagság (mélység) megrajzolása.
    4. A f edélzeti gerendák megrajzolása.

    S ezt bizony minden egyes bordánál meg kell rajzolni.

    A fedélzet keresztirányú domborulata a következöképpen rajzolható meg:

    A gerendák magassága középen a saját hosszának az 1/25-1/40-ed része. Ez elsösorban korszaktól és hajótipustól függ. Pl. az öregebb sebekeknél extrém magas ivü volt, mig a 19. szd.-i klippereknél már majdnem egyenes volt. Mivel az összes gerenda ive egyforma, egy sablont készitünk kartonpapirból, még jobb ha 0,5 mm-es polystirol lapból. Húzunk egy 250 mm hosszú szakaszt, berajzoljuk a közepét, s ide merölegesen felmérünk – 250:40=6,25 mm-t. Az igy kapott 3 pontot körzövel kellene összekötni, de mivel ekkora körzönk nincs, görbevonalzóval kötjük össze öket.

    Sablon fedélzetivnek

    Egy trükk azoknak akik szivesen rajzol(ná)nak hajórajzokat hagyományos módon rajztáblán: Mivel a hajóvonalrajzok egy része nagy ivelésü igy a kereskedelemben kapható göbevonalzókészlette  nem lehet öket megrajzolni. A megoldás: A rajztáblára felerösitünk egy 0,5 mm-es horganyzott vagy festett vaslemezt. Erre rögzitjük speciális ragasztószalaggal a pauszpapirt. Keresünk valahol (MÉH?) egy kidobott hütöszekrényt, s az ajtajából kiszedjük  a mágneses gumi szalagokat. Mivel ezek szuper hajlékonyak bármiféle ivet megrajzolhatunk velük, jól tapadnak a vas lemezre. Természetes ma már akinek van CAD programmja, s érti is a használatát, annak nincs ilyen gondja. Mig pár éve a CAD programmok több 100 €-ba kerültek, ma már sok egyszerübb CAD programm ingyen letölthetö a Netröl, de 30-40 €-ért egész jókat lehet kapni.

    A bordák vastagságát, mélységét is a legtöbb esetben magunknak kell megszerkeszteni. Egy hadihajó falvastagsága a legnagyobb szélességnél eltekintve néhány extrém esettöl, ált. 60-70 cm volt. Ebböl külsö palánk 10-12 cm, belsö palánk 6-8 cm, marad 44-50 cm. Ez 1:50-ben 8-9  mm. A bordák vastagsága ettöl lefelé kissé növekedett, felfelé pedig csökkent. A falvastagság a mellvédnél már csak 30-40 cm volt.

    A flamand galeon egy bordájának az összeállitása:

    Borda

    1. Ezeket a részeket ki kell fürészelni
    2. Könyökök
    3. Fedélzeti gerendák
    4. A könyökök elkészitése, helyükre illesztése és a bordával való összefúrása után itt levágjuk a fedélzeti gerendákat a bordákról
    5. 1,8-1,9 mm-es furatok a csapoknak
    • KWL – Kontruktions Wasser Linie – Szerkesztési vizvonal
    • Bg – größte Breite – legnagyobb szélesség
    • H18 – hinten18 – a 18.as borda a föbordától hátrafelé

    Ezeket a rajzokat minden bordánál meg kell szerkeszteni, s átmásolni a 6 mm vastag réteges lemezekre. (vagy indigóval, vagy a papirt rá is ragaszthatjuk)  A bordákat gépi lombürésszel (dekupir) kifürészeljük.

    Egy borda összeépitése: megszerkesztjük a könyököket s maradék lemezböl kifürészeljük öket. A bordát lefekteve ideiglenesen rögzitjük a könyököt a megfelelö helyen s a kettöt együtt 4 helyen – két furat a bordába, kettö a gerendába –  1,8-1,9 mm-es fúróval átfúrjuk. A könyököket filctollal megjelöljük, hogy késöbb tudjuk, hogy hova tartoznak. A bordákból az 5-ös pontnál kifürészeljük a fedélzeti gerendákat, ezeket is megjelöljük, majd eltesszük öket késöbbi használatra. A két alsó könyököt ragasztással és 2 mm-es csapokkal a helyükre erösitjük. A felsöket félretesszük, azokat majd késöbb rögzitjük, ahogy felfelé haladunk az épitéssel.

    A bordázat

    A flamand bordázat épitésének korai fáziasairól sajnos nincsenek fotóim, ezért utalok itt a Princre Royale épitésére, mert a flamand bordázatának összeállitása hasonlóan történt.

    Bordázat1

    De a flamandnál nem kezdtem el azonnal a palánkozást, hanem a kész bordázatot talpra állitva egy új sólyára rögzitettem.

    Bordázat2

    Következett az alsó ágyúnyilások kereteinek, tokjainak az elkészitése. A tokokat be lehet épiteni a palánkozás elött – mint itt, ill. a palánkozás után, mint a Princenél. Mindkét megoldásnak vannak elönyei és hátrányai.

    Bordázat3

    Az alsó tükör

    Most kell az elöre elkészitett alsó tükröt is a bordázatra felszerelni, még a palánkozás megkezdése elött, mert a palánkok hátsó kifutó végei majd rátakarnak a tükörre.

    Alsó tükör

    Az alsó ütegfedélzet

    Az alsó ütegfedélzet palánkozását nem készitettem mindenütt különálló lécekböl, hanem egyes fedélzeti darabokból, ahol is 1,5  mm-es replemezre 0,6 mm-es jávor furniert ragasztottam, s a palánkozás vonalait csak bekarcoltam.

    Alsó fedélzet1

    Mivel az ágyúablakok sora oldalnézetben elöre s hátra felfelé ivel s a dörzsfák vonalát követi, a korabeli hajóknál a fedélzetet lépcsözetesen kellett elkésziteni ahhoz, hogy az ágyúcsövek minden ágyunyilásból nagyjából középen nyúljanak ki.

    Az alsó fedélzet részletei:

    Az alsó ütegfedélzet eleje

    Az alsó ütegfedélzetfedélzet középsö része

    Az alsó ütegfedélzetfedélzet hátulja

    1. A hajóorr magasitott fedélzete – 2x6mm-es jávor lécek
    2. Középfedélzet  – ” elöregyártott” , a fennt leirt módon elkészitett fedélzeti szegmentek
    3. Lejáró a különféle raktárakba
    4. Horgonykötélbak
    5. A konyha – Kombüse – feletti rácsok – Gräting – ( a legalsó fedélzetet, az un. Orlop fedélzetet ugyan megrajzoltam, de feleslegesnek tartottam kiépiteni.
    6. A kis csörlö “talpcsapágyazása”
    7. A kovácsmühely feletti rácsok
    8. Lejárók az alsó fedélzetre – ezek a csapóajtok nem nyithatók, a zsanérokat fekete fotókartonnal imitáltam.
    9. A fö rakodónyilás – a 4. és 9. sz. között középen az Orlop fedélzeten van a konyha, mögötte a kovácsmühely, amit kovácsmühelynek gyakorlatilag csak a kikötöben vagy lehorgonyzott hajónál használtak, útközben betegszoba volt, mert a kovácstüzhellyel füteni is lehetett. Mögötte voltak a lejárók lépcsöi. BB – Backbord – azaz baloldalt van az élelmiszer kéziraktár meg a szakács – Smutje – sz.sz. koszos – meg a fökukta kojéi. Koje – egyfajta dobozágy. Azok mögött két szük kajüt emeletes kojékkal a kovácsnak, az ácsnak s azok segédjeinek. SB – Steuerbord – azaz jobboldalt van a vitorlaraktár, sokszor a hajósinasok és kukták hálóhelye. Ezek alatt a területek alatt, legalul a hajóürben van a horgonykötélraktár. (Mint már emlitettem, ezek helyiségek a modellen nincsenek kiépitve.)
    10. Könyök
    11. Pumpák
    12. A föárbóc talpblokkja. A valóságban a föárbóc a gerinen állt,  modellen itt keresztezte a gerinclapot egy borda, s kénytelen voltam igy megoldani.
    13. A golyóraktárak fedelei
    14. Lejáratok az Orlopra – 12.-14.sz.  alatt az Orlopon középen egy helyiség amit helyzettöl függöen betegszobának vagy kéziraktárnak használtak, kétoldalt az orvos és számvivötiszt kajütjei és raktárai.
    15. A nagy csörlö “talpcsapágya”
    16. Lejáratok az Orlopra, a Konstabler, Konstapler – tüzszerészmester kamra elöterébe. Innen nyilik egy kiadóablak hátra a Konstabler kamrájába, ezen keresztül adták ki a Cartouche – okat.( Ez nem volt más, mint lenvászon zsákokba elöre kiadagolt puskapor töltetek, amik karton hengerekbe voltak elhelyezve, igy tárolták s szállitották öket az egyes ágyúkhoz.) Az elötérböl nyilt még két ajtó elöre, a kapitány és a tisztek személyi raktárába, valamint kétoldalt 1-1 ajtó a felsö kenyérraktárakba. Még mélyebben ezek alatt a területek alatt volt középen a puskaporraktár s kétoldalt az alsó kenyérraktárak. Ennek az elrendezésnek az volt a gyakorlati szerepe, hogy ha egy ellenséges ágyúgolyó a vizvonal alatt átüötte volna az oldalfalat, akkor az megakadt az alsó kenyérraktárban, s nem jutott el a puskaporig.
    17. Az ütegfedélzet kissé megemelt része, 2×6 mm-es jávor lécekböl
    18. A besanárbóc talpa.
    19. Az ütegfedélzet leghátsó, lesüllyesztett része. Ezzel a megoldással az itt álló hátrafelé tüzelö ágyuk kb. azonos magasságba kerültek a föbordánál álló ágyúkkal.
    20. Lejárat a kézifegyver raktárba
    21. A hátsó trimmkamra fedele. Az ágyúgolyók ált. középen voltak tárolva, magas, keskeny kamrákban – ld. 13.sz.  De hosszanti trimmelésre (Trimmelés: a hajótest kiegyensulyozása vizszintesbe ) volt egy kamra az orrtöke mögött s egy a fartöke elött. Szükség esetén addig rakosgatták a golyókat ide-oda, amig a hajó vizszintesen uszott.
    22. A Konstabler kamra ajtaja. A kamra a 17.sz. fedélzeti rész alatt van. Itt álltak a polcok a megszámozott Cartouche-okkal. Ez a kamra elfoglalta a hajó teljes szélességét, kétoldalt volt 1-1 ajtokkal zárható szekrénykoje a két Konstablernek. Az egyik Konstabler a hajó egyik oldalának az ágyúiért volt felelös, a másik a másikért.
    23. Levezetö lépcsö a  konstablerkamrához
    24. Két lépcsö az ütegfedélzet sikjai között
    25. A belsö palánkozás – az összes belsö palánkozás 1×5 mm-es hárs lécekböl készült, s kármin pirosra van festve.
    26. Also tükör
    27. Fartöke
    28. 2 db. 18 fontos Coulverin
    29. Ezek alatt a padlók alatt volt két kis alacsony és szük kamra, alig fért el bennük a koje a két tüzszerész segédnek. Konstablermaat – Maat – a Maat egyfajta altiszti rangot jelentett.
    30. A leendö belsö galéria fedélzeti gerendái

    2a. Scherstöcke – magyar nevéröl nem tudok, sz.sz. nyiróbot,  – gerenda. Ezek két a fedélzet hosszában végighúzodó vastagabb palánk.Szerepük a szerekezet erösítése, valamint ezek fogták közre a rakodónyilásokat s a lejárókat.

    A nagykajüt alatt volt egy belsö galéria, amin négy kis Falcon ágyú állt csúszólafettákon.

    Belsö galéria

    31.- A belsö galéria fedélzete.
    32.- Korlát és egyben Leuwagen – erre fekszik fel a kormányrúd.
    33.- A csúszólafetták.

    Mindez talán jobban érthetö, ha megnézzük a hosszmetszeti rajzon:

    Hosszmetszet

    43.- Az ütegfedélzet hátsó mélyitett része
    81.- A belsö galériafedélzet
    103.- A nagykajüt

    Most már csak a lafettákat a fedélzetre rögziteni. Az ágyúcsöveket én mindig a végére hagyom, mert ha már most rögziteném öket, akkor a kilógó csövek mindenbe beleakadnak.

    Az alsó ütegsorra a következö ágyúkat terveztem: az elsö kettö 18 fontos Coulverin drake ( a drake tipusok rövidebbek voltak, hasonló kaliber melett) 2,6 m hosszú, a következö 14 18 fontos Coulverin normálméret 3 m hosszú, s a 2 leghátsó Jäger – vadász, 18 fontos Coulverin 3,6 m hoszzú. A modellen persze az összes 64 mm hoszzú. Az ágyúkötelekböl itt  csak a Broktau-kat, a fékköteleket raktam fel.

    Ha az alsó ütegfedélzeti lafettákat a helyükre erösitettük, akkor következik a föfedélzet keresztgerendáinak s a hossztartóknak valamint az alátámasztó oszlopoknak a beépitése.

    Lafetták

    Kategóriák:Épités1 Cimkék: